Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sz. Nagy Gábor: A magyar sajtó politika a koalíciós időszakban (1944-1948) Sajtótörténeti vázlat VI/1465
1478 SZ. NAGY GABOR képes, legnagyobb részük modern vagy felújított. A rotációspapír gyártására a Neményi Papírgyár gépének leszerelése után viszont nem maradt alkalmas gép. De nemcsak a gépek, hanem a feltételek is hiányoztak. Ezért 1946-ban a kényszerű rotációspapír-gyártás a nyersanyag hiánya, a nem erre a célra tervezett gépek idő előtti elhasználódása miatt már csak rövid ideig volt fenntartható. A nyersanyagok nagy része importból származott. A papírgyárak gazdálkodását a nyersanyagkészlet szabta meg, főleg azért, mert tartalékpapírral a gyárak nem rendelkeztek. Az ellátási nehézségek 1946 elejére vészes mértéket öltöttek. Ezért 1946. január 12-én a Magyarországi Papírgyárak Munkaközössége jelentést tett le a Tájékoztatásügyi Minisztérium asztalára. A javaslat szerint a sajtó papírellátását, valamint a gyárak nyersanyagszükségletének a biztosítását importból kell megoldani, valamint a papírgyártást úgy kell megszervezni, hogy teljes mértékben ellenőrizhető legyen a „papírgazdálkodás minden fázisa”.55 A sok terv és jelentés azonban nem hozta meg a várt eredményt. A lapok továbbra is küzdöttek a folyamatos papírhiánnyal, köszönhetően a gyárak nyersanyagellátásában mutatkozó nehézségeknek. Ez pedig rossz fényt vetett a még csak néhány hónapja működő Tájékoztatásügyi Minisztériumra is, amelynek egyik kiemelt feladata lett volna, hogy a sajtó papírellátását minden körülmények között biztosítsa. Ezért március 11-én Nagy Ferenc arról értesítette Bán Antal iparügyi minisztert, hogy a rotációs papír elosztását a saját hatáskörébe vonja. Eddig ugyanis a Tájékoztatásügyi Minisztérium volt jogosult a papírelosztás ügyében intézkedni (azon belül is Kállai Gyula politikai államtitkár hatásköre volt), ezután azonban csak javaslattételi joga lesz. Nagy kérte Bánt, hogy erről tájékoztassa az illetékes szerveket is (Papírosipari Irodát, valamint az Anyag- és Ár hivatal papír osztályát).56 1946 februárjában újra terítékre került a sajtópolitika szabályozása is. Ennek érdekében a Belügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya egy rendelettervezetet készített a sajtótermékek terjesztéséről, amit megküldött az Igazságügyi Minisztériumhoz. A Belügyminisztérium célja a rendelettervezettel az volt, hogy az eddig a Tájékoztatásügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség hatáskörébe tartozó lapengedélyek kiadását és visszavonását (azaz a lapbetiltást) a saját hatáskörébe vegye át. Ez nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy mind a Tájékoztatásügyi Minisztérium, mind a Miniszterelnökség kisgazda irányítás alatt állt, míg a Belügyminisztériumot a kommunista Nagy Imre vezette. A tervezet abban nem hozott változást, hogy a sajtótermékek megjelenését engedélyhez kötötte, hiszen ezt már az 1914. évi XIV t.c. 8.§-a is kimondta.57 Abban az értelemben sem 55 MNL OL XIX-I-10-924/1946 (10. d.) A Magyarországi Papírgyárak Munkaközössége jelentése a magyarországi papírtermelésről és papírgazdálkodásról, 1946. január 12. 56 MNL OL XIX-A-l-j-V-4623/1946 (49. d.) Nagy Ferenc miniszterelnök levele Bán Antal iparügyi miniszternek a rotációs papír elosztásának miniszterelnöki hatáskörbe utalásáról, 1946. március 11. 57 1914. évi XIV törvénycikk a sajtóról. http://www.l000ev.hu/index.php?a=3¶m=7270 [letöltés ideje: 2013. december 1.] Erről lásd részletesen: Buzinkay Géza: Harc a sajtóreform körül, 1914. In: Médiumok, történetek, használatok - Ünnepi tanulmánykötet a 60 éves Szajbély Mihály tiszteletére. Szerk. Pusztai Bertalan. Szeged, 2012. 282-292.
