Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Dénes Iván Zoltán: Mesterelbeszélések VI/1425
1442 DÉNES IVÁN ZOLTÁN lyet Ember Győző készített el. 1990-ben újranyomták a második, bővített variáns hasonmását. Az interneten, a Magyar Elektronikus Könyvtárban viszont az elsőt találjuk meg.33 Mindkét változatot használtam, mivel találunk különbségeket közöttük, elsősorban a kútfők és az irodalom áttekintésében, de a szerzők időnként magán a szövegen is finomítottak. Az Őstörténet. Törzsszövetség. Keresztény királyság című első kötetet Hóman Bálint írta, aki a magyarok történetét a magyarok eredetétől III. Béla birodalmáig, a 12. század végéig, 1196-ig tárgyalta. Hóman Bálint volt a szerzője A rendiség kialakulásának kora címmel írt második kötetnek, amelyben a 12. század végétől a 14. század ötödik évtizedéig, 1196-tól 1342-ig beszélte el a magyar történelmet Nagyhatalmi törekvések; Az Aranybulla korának politikai és társadalmi mozgalmai; Tatárveszedelem. Osztrák és cseh háborúk; Oligarchia; Küzdelem a trónért és hatalomért; A rendi állam közhatalmi szervezetének kiépítése tematikus egységekben. A magyar nagyhatalom cím alatt a harmadik kötetben Hóman Bálint a Világuralmi tervek; A középkori magyar nagyhatalom; A rendi társadalom felé; A renaissance felé; Küzdelem a török ellen című egységekben írta meg — az utolsó két tematikus egységnek valószínűleg Bartoniek Emma volt a szerzője — a magyar történelmet Nagy Lajos uralkodásától Mátyás királlyá választásáig. A kötetben az utolsó két részt Szekfű Gyula írta: A magyar renaissance állam címmel Mátyás uralkodásának és A rendek uralma Mohácsig cím alatt a Mátyás halála és a mohácsi csatavesztés közötti magyar történelmét. A harmadik kötet időhatárait 1342 és 1526 alkották. Az első három kötet témái és alkorszakai politikatörténeti, jogtörténeti, társadalomtörténeti és szellemtörténeti tagolást mutatnak. A negyedik, ötödik, hatodik és hetedik kötet szerzője Szekfű Gyula volt. A kötetek címe — az utolsó kivételével — egy-egy évszázad: A tizenhatodik század; A tizenhetedik század és A tizennyolcadik század, az utolsóé viszont, holott csak az első világháborúig terjeszkedett, A tizenkilencedik és a huszadik század volt. A címeket nézve az a benyomásunk támadhat, mintha a korszakolás alapja századonkénti lenne. Holott a tartalomjegyzékek is összetettebb képet mutatnak. A tüzetes olvasásból pedig kiderül, hogy a századonkénti kötetek politikatörténeti, társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti, szellemtörténeti témákat és korszakolást foglalnak magukban, amelyek nincsenek mereven elválasztva egymástól, egymásra vonatkoznak, ahogy az egyes korszakok is. A tizenhatodik század az 1526 és 1606 közötti időszakot tárgyalja A polgárháború és a három részre osztás; A Habsburg királyság berendezése; A kereszténység védőbástyája. A védelem királyi szervezése; Az új nagybirtok kifejlődése és nemzeti szerepe; A vallási kérdés: a hitújítás; Az erdélyi kérdés. A fejedelemség kialakulása; A német uralom kifejlődése Bocskay nemzeti reakciójáig tematikus egységek szerint. A tizenhetedik század 1606-tól 1690-ig mutatja be a török hódoltsági területen, a királyi Magyarországban és az erdélyi fejedelemségben élők történetét Föld és népe a török hódítás korában (talajviszonyok, társadalmi és nemzetiségi viszonyok, a jobbágyság helyzete: az alsó kulturális fok, nemesség és városok, 33 Hóman Bálint - Szekfű Gyula-. Magyar történet. I-VII. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1928-1934. http://www.elib.hu/00900/00940/html/
