Századok – 2014

KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: A magyar-olasz kapcsolatok alakulása 1918-1919-ben I/133

140 HAMERLI PETRA ni hazánkkal, ám félő volt, hogy egy ehhez hasonló támogatás nyújtása miatt a magyarok ellentétbe kerülnének a környező államokkal.54 Az óvatos politikát folytató Károlyi Mihály ekkor még nem bízott meg senkit hivatalosan az olaszokkal való tárgyalásokkal, ennek ellenére Fülep La­jos, aki művészettörténészként hosszú ideig Olaszországban élt és ezalatt ren­geteg olasz ismerősre tett szert, Fiúméban megkezdte a kapcsolatfelvételt. De­cember 30-án érkezett meg a kikötővárosba, és rögtön érintkezésbe lépett a he­lyi Nemzeti Tanáccsal.55 Fülep célja az volt, hogy Rómába utazhasson, és ott előmozdíthassa a két állam diplomáciai kapcsolatait.56 Károlyinak írt levelében kifejtette, hogy véleménye szerint az olaszok szívesen tárgyalnának hivatalos magyar megbízottal is, ezért kérte Károlyit, hogy állítson ki számára megbízó­­levelet a római útjához.57 Olasz részről a külügyminisztériumi titkár, Augusto Chiappori Biancheri fontosnak tartotta kihasználni, hogy a magyarok éppen Olaszországot válasz­tották védelmezőjüknek, ezért úgy gondolta, hogy mielőbb hivatalos megbízot­takat kell kineveznie mindkét félnek.58 Emiatt Fülep ismételten felhívta Kár­olyi figyelmét arra, hogy a nagyhatalmak közül Olaszország viszonyul a legked­vezőbben Magyarországhoz. Hangsúlyozta továbbá, hogy az olasz miniszterel­nök, Vittorio Emanuele Orlando — akinek számolnia kellett a hazájában ural­kodó, egyelőre még ellenséges közvéleménnyel is — csak hivatalos megbízottak útján lett volna hajlandó tárgyalni.59 „További ingadozásunknak jugoszláv és olasz orientáció között az lehet a következménye, hogy mind a két lehetőséget el­­játsszuk. ”60 - írta Fülep. Károlyi azonban Jugoszláviával is szeretett volna jó vi­szonyt ápolni, és úgy vélte, hogy a magyar-olasz kapcsolat inkább Olaszország­nak kedvezne.61 Olaszországban a politikai elit is pártolta a közeledést, viszont — mint Riccardo Zanella fiumei polgármester leveléből kiderül — az olaszok nem kezdeményeztek tárgyalásokat a magyarokkal, miután a közvélemény na­gyon negatívan ítélte meg akkoriban Magyarországot. A magyar fél kezdemé­nyezését azonban már valóban szívesen vették volna.62 Magyar részről végül is Charmant Oszkár bécsi követ — a Károlyi család ügyvédje — kapta a hivatalos megbízólevelet 1919 januárjában. Meg kell jegyezni, 54 Károlyi Mihály levelezése. I. kötet, 1905-1920. Szerk.: Litván György. Bp. 1978. 349. levél, 333-338. Bédy-Schwimmer Rózsa svájci követ Károlyi Mihálynak, 1918. dec. 22. A továbbiakban: Károlyi levelezése. 55 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban MNL OL) K 64 Külügymi­nisztérium (KüM) Politikai osztály Rezervált iratok 41. tétel, 1919-1132. Fülep Lajos művészettörté­nész Károlyinak, 1919. jan. 1. 56 L. Nagy Zs.: Itália és Magyarország i. m. 86. 57 MNL OL K 64 Politikai osztály Rezervált iratok 41. tétel, 1919-1132. Fülep Károlyinak, 1919. jan. 1. 58 DDI/6./I. 884. irat, 471-472. Augusto Chiappori Biancheri, római külügyminisztériumi titkár Sonninónak, 1919. jan. 17. 59 MNL OL K 64 Politikai osztály Rezervált iratok 41. tétel, 1919-1015. Fülep Károlyinak, 1919. jan. 20. 60 Uo. 61 L. Nagy Zs.: A párizsi békekonferencia és Magyarország i. m. 63-64. 62 MNL OL K 64 Politikai osztály Rezervált iratok 41. tétel, 1919-1014. Riccardo Zanella, volt fiumei polgármester Fülepnek, 1919. jan. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom