Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon az 1950-es évek második felében VI/1385
23 éves fejjel nem kábultam el az akkori hatalom ígéretétől, s ma érettebb fővel még inkább tudom, hogy mi a teendőm.”40 A megyei, járási és a városi tanácsi- és pártapparátus mindent megtett a tagozat ellehetetlenítéséért. A megyei tanács korábbi ígéretével ellentétben a német tagozatra az 1957/58. tanévre beiratkozott 34 gyerek közül csak egyharmaduknak akart kollégiumi elhelyezést biztosítani. Ezzel erodálta Schwalm Pál személyes tekintélyét, lehetetlen helyzetbe hozta őt a szülők előtt, akik a teljes bizonytalanság hatására néhány gyereket átírattak másik iskolába. A gimnázium épületében a német osztályok részére kijelölt tantermek tanításra alkalmatlanok voltak, amelyek padlózatát nem cserélték ki az évkezdésre. így a német osztályok nem tudtak együtt kezdeni a többi diákkal. A szűkös anyagi források elosztása, a tanterem beosztások miatt a tagozat és a III. Béla Gimnázium vezetői között állandósultak a konfliktusok.41 A minisztérium a fenti okok miatt, s mert a többi nemzetiségi gimnáziumok mind önállóan működtek, a tagozat mielőbbi önállóvá válását akarta elérni. Ezért utasította a megyei tanácsot, hogy az 1958/59. tanévtől a bajai német gimnázium önálló működésének feltételeit biztosítsa. Forrást azonban ehhez nem tudott adni, így a helyi apparátus könnyen negligálhatta az utasítást.42 1958 tavaszán Baján az érintettek — a III. Béla Gimnázium és a német tagozat vezetése, a megyei, járási, városi tanácsi- és pártvezetés, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége és a minisztérium képviselői — többször tárgyaltak. Megegyeztek abban, hogy a német gimnáziumot és kollégiumot a megürülő építőipari technikum épületében helyezik el. Ezt a megegyezést azonban a megye és a város vezetése ismét fölrúgta. 1958. szeptemberétől a bajai tanítóképző működött az épületben. A megye a miniszter utasításait a gimnázium szervezeti önállósítására vonatkozóan sem hajtotta végre, mondván, nem tudnák a két iskola — III. Béla Gimnázium és német gimnázium — költségvetését szétválasztani.43 NEMZETISÉGI OKTATÁS MAGYARORSZÁGON AZ 1950-ES ÉVEK... 1403 40 MNL OL XIX-I-2-f-14/859-S2/1957. 41 MNL OL XIX-I-2-f-14/859-S2/1957. 42 A minisztérium 1957. november 29-én adta ki utasítását, amely kimondta, hogy a megye a „német gimnázium beiskolázásának feltételeiről (épület, tanerők, iskoláztatás) valamint — a tagozat önállósítását figyelembe véve — a fejlesztési igényekről az 1958-as költségvetésben gondoskodjék.” - MNL OL XK-I-2-f-t.n.- kisszámos-34/1959. Miután az 1958. évi költségvetések elfogadása ekkorra már megtörtént, a helyi apparátus forráshiányra hivatkozva megtagadta a minisztériumi utasítás végrehajtását. S leszögezte, hogy a „bajai német gimnázium beiskolázási feltételeit jelenleg csak a Művelődési Minisztérium biztosíthatja a Pénzügyminisztériummal egyetértésben.” - MNL OL XDC-I-2-f 859-B-1-9/1957. 43 Ilku Pál 1958. december 8-án utasította a Bács-Kiskun Megyei Tanácsot, hogy 1958. január 1-től biztosítsa a német gimnázium önálló szervezetként való működését, július 31-től pedig külön épületben való elhelyezését. A megyei tanács oktatási osztályvezetője néhány nappal később írott válaszában különösebb indoklás nélkül szögezte le, hogy a kérésnek a megye nem tud eleget tenni. Kovács Péter a nemzetiségi osztály vezetője maga sem értette, hogy mi történt: „ Ez a jelentés ellentétben áll a megyei művelődési osztály eddig hangoztatott véleményével. (...) ellentétben áll minden eddigi megnyilatkozásukkal és az állami fegyelem megsértését látjuk benne. (...) A jelenlegi épületben történő önállósítás ellen a megyei művelődésügyi osztályvezető elfogadhatatlan érveket hoz fel — nem tudják a két iskola költségvetését szétválasztani, örökös súrlódás alakulna ki a két igazgató között — költségvetési osztályunk is komolytalannak tartja.” - MNL OL XK-I-2-f-t.n.- kisszámos- 34/1959.