Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon az 1950-es évek második felében VI/1385
1404 TOTH AGNES A kialakult helyzet miatt 1958 augusztusában Schwalm Pál lemondott a német tagozat vezetéséről. Nyilvánvalóvá vált számára, hogy a helyi vezetők a tagozat működését minden lehetséges módon akadályozzák. Nem biztosítottak számukra önálló épületet, nem alakulhatott önálló tantestület, sőt egyetlen egyetemi végzettségű szaktanár alkalmazását sem sikerült elérni.44 * Nem engedélyezték a nagy létszámú osztályok bontását, nem oldódott meg a német diákok kollégiumi elhelyezése, s a tankönyvek beszerzése is jóval több problémát okozott, mint a magyar tagozaton. Az utolsó csepp a pohárban mégis az lehetett, hogy a helyi tanácsi vezetők a német tagozatra jogszerűen felvett 3 magyar gyerek kizárására kötelezték. „A jelenlegi körülmények között nem a küzdelmektől és a nehézségektől riadok vissza. Azért lépek vissza, mert az iskolának semmi fejlődési lehetőségét nem látom, az itt végzendő növendékek jövőjét és elhelyezkedési lehetőségét veszélyeztetettnek látom. így legszűkebb korlátok közé szorított, éppen csak megtűrt, tanulmányi szempontból pedig alacsonyan mozogható iskolának igazgatóhelyettese nem kívánok lenni. Mivel pedig a tanulmányi színvonal biztosításához a feltételeket nem láttam biztosítottnak, ezen a tagozaton tanítani nem kívánok ezentúl. Ha vállalnám ilyen adottságok, ilyen körülmények és ilyen hangulat mellett a munkát, jogos lenne a felelőtlenség vádja.”46 - írta. Scwalm Pál lemondását a minisztérium nem fogadta el. A minisztérium nem engedett az önálló intézmény létrehozásából, de érdemi változást nem tudott elérni. Jól tükrözi ezt a Baján, 1959. február 19-én megszületett megállapodás. Eszerint a német gimnázium önállósága csak az oktató-nevelő munkára és igazgatási feladatokra korlátozódott. Az 1959/60. tanévben is a III. Béla Gimnázium épületében működött, a tantermek kis száma miatt, délután folyt a tanítás. Önálló költségvetéssel nem rendelkezett.46 Végül 1959. március 3-án az iskola Német Nyelvű Gimnázium néven önálló intézménnyé alakult, igazgatójának Schwalm Pált nevezték ki.47 A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének vezetője, Wild Frigyes, egyrészt érzékelve a bajai német gimnázium bizonytalan helyzetét, másrészt a területi egyensúly érdekében 1957. április 27-én kezdeményezte Budapesten is német gimnázium létrehozását. Kérését azzal indokolta, hogy az ország dél-nyugati csücskében fekvő Bajára egyes megyékből a távolság miatt nem szívesen engedik el gyermekeiket a szülők, mert a kapcsolattartás nagyon nehézkessé válik. Elegendő, jól képzett pedagógus is csak Budapesten van, 44 Wild Frigyes egy évvel korábban a bajai német gimnáziumi tagozat és a pécsi tanítóképző tanári karának megerősítése érdekében kérte, hogy a minisztérium tegye lehetővé egy-egy NDK-beli német tanár beosztását. Erre azonban akkor nem került sor. - MNL OL XXVIII-J-1 Anyanyelvi oktatás 1956-1995. 17.doboz Wild Frigyes levele az OM nemzetiségi osztályának, 1957. június 22. 46 MNL OL XK-I-4-g 1. tétel .Személyi ügyek 1958. Schwalm Pál lemondása, 1958. augusztus 23. Az aktára a következő megjegyzést frták:„1958. augusztus 30-án folytatott személyes megbeszélés alkalmával a lemondást visszavonta.” 46 MNL OL XIX-I-4-g-t.n.-kisszámos-72/1957. 47 Schwalm Pál 1956-1959 igazgatóhelyettesként vezette a német tagozatot, 1959—1973 között igazgatóként vezette a gimnáziumot, amely 1960. október 29-étől Frankel Leo Német Nyelvű Gimnázium néven működött. Megfelelő elhelyezésére azonban még évekig várni kellett. 1972-ben kezdődött meg a gimnázium önálló épületének építése, amit 1976. márciusában vehettek birtokba. - http://eilerkronologia.tortenelem.mtaki.hu Letöltés: 2014. április 30.
