Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon az 1950-es évek második felében VI/1385
NEMZETISÉGI OKTATÁS MAGYARORSZÁGON AZ 1950-ES ÉVEK...1401 Megye Magyar Délszláv Német Román Szlovák Nemzetiségek összesen Nemz. isk. aránya a magyarhoz% T Ny T Ny T Ny T Ny T Ny Komárom-Esztergom 131 7 6 13 9,9 Nógrád 198 19 19 9,6 Pest 369 3 2 17 17 3 36 10,5 Somogy 337 4 4 1,1 Szabolcs 411 7 7 1,7 Szolnok 293 . . . . Tolna 198 7 7 3,5 Vas 264 1336 5 18 6,8 Veszprém 329 6 6 1,8 Zala 292 7 7 2,3 Budapest 296 1 1 1 1 0,6 Összesen 6169 16 52 3 116 10 12 6 113 34 294 5,3 T: Tannyelvű; Ny.: Nyelvoktató A fentebbi táblázat összesítő adatai megerősítik, hogy megmaradt a nagyfokú aránytalanság a német, illetve a többi nemzetiség iskolahálózatának nagysága között. Leszögezhető az is, hogy sem a délszláv, sem a román, sem a szlovák iskolák száma, s ezen belül az anyanyelvű, illetve nyelvoktató iskolák aránya sem változott érdemben. Gyakorlatilag az ’50-es évek elejére kialakított struktúra változatlan maradt. Konzerválta az egyes kisebbségek iskolahálózata között az első években kialakult aránytalanságokat, mind az iskolatípusok, mind területi eloszlásuk tekintetében. Az összesítésben új, összehasonlító elemként tüntette fel a minisztérium a magyar és nemzetiségi iskolák számát és arányát, amivel nyilvánvalóan az intézethálózat arányosságát akarták bizonyítani. Önmagában ezek az adatok azonban csak országosan, s egyetlen szempont — létszám és iskolahálózat nagyság — tekintetében támasztják alá az arányosságot. Mélyebb összefüggéseket csak a lakosság nemzetiségi összetételének korcsoportos, megyei területi bontású adatai alapján lehetne megállapítani. Ezek közlésére azonban nem került sor.37 36 Ebből 6 szlovén. 37 A MDP KV 1956. május 21-i határozatának elfogadását követően Kovács Péter a Köznevelésben értékelte a nemzetiségi oktatás helyzetét. Mindenekelőtt a KV határozat jelentőségét méltatta: „A Központi Vezetőség referátumának felolvasása, megvitatása a taggyűléseken, felkeltette a párt és tömegszervezeti funkcionáriusok érdeklődését az ügy iránt, s amint ez lenni szokott, egy-egy ilyen beszámoló után - fellendülőben van a munka ezen a területen is.” A nemzetiségi oktatás kapcsán leszögezte, hogy a délszláv, román, szlovák iskolahálózat kialakítása lényegében befejeződött. „Ezeken a területeken csak minőségi továbbfejlesztésre, a tartalmi munka megjavítására van szükség.” A német iskolahálózat kapcsán viszont tételesen számba veszi azokat a fejlesztési igényeket, amely a hátrányos helyzetük megszüntetéséhez szükséges. - Kovács Péter: Nemzeti kisebbségeink oktatásügyéről. Köznevelés, 1956. 16. szám. 365-367.
