Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon az 1950-es évek második felében VI/1385

oktatás területére vonatkozóan megismételte az 1955. decemberi elemzés megállapításait és javaslatait.

Az oktatási minisztérium Kollégiuma 1954. július 10-i ülésén4 utasította a nemzetiségi osztályt, hogy dolgozzon ki konkrét javaslatot a német iskolahálózat fejlesztésére. Az osztály erre vonatkozó javaslatát — amely értelmében már az 1954/55. évi tanévtől minden intézménytípus (óvodák, általános iskolák, gimnáziumok) esetében jelentős bővítést javasolt — fél évvel korábban eljuttatta a minisztérium illetékeseinek. A Kollégium, valamint a minisztérium vezetése azonban a fölvetett kérdésekben hónapokig nem döntött. Bár mind a minisztérium, mind a párt különböző testületéi a nyilvános kommunikációban a német anyanyelvű oktatás mielőbbi bevezetése, a német nemzetiségi intézményhálózat azonnali bővítése mellett foglaltak állást, valójában halogatták azt. A nemzetiségi osztállyal az újabb és újabb, gyakorlatilag azonos tartalmú tervek kidolgoztatása, azok különböző testületekkel való megvitatása az időhúzást szolgálta.5 Ugyanakkor a nemzetiségi osztály számára a Kollégiumi ülés határozata lehetővé tette, hogy szakmai elképzeléseiket a minisztériumi apparátuson belül nyíltabban és határozottabban képviselhessék. A holtpontról való elmozdulás szükségességét immár nemcsak bel-, de külpolitikai okokkal is alátámasztották. Azzal érveltek, hogy az NDK egyre inkább érdeklődik a magyarországi német nemzetiségi oktatás iránt. A delegációk minden esetben el akartak látogatni egy-egy ilyen iskolába, illetve Nyugat-Németországból is kértek adatokat. Ugyanakkor a kialakult helyzet — a német iskolahálózat fejlesztésének

NEMZETISÉGI OKTATÁS MAGYARORSZÁGON AZ 1950-ES ÉVEK... 1387

rozat egyik változata sem vált sem akkor, sem a későbbiekben publikussá. A teljes szöveget egy szűk pártvezetői kör és a Minisztertanács kapta meg. - Pártállam, 2003. 222-245. valamint A magyar állam és a nemzetiségek 1848-1993. Főszerk.: Balogh Sándor. Szerk.: Sipos Levente. Válogatta és jegyzeteket készítette: Kardos József, Sipos Levente, Pritz Pál, Föglein Gizella. Napvilág Kiadó. Budapest, 2002. 680-685. Az 1956. január 26-i előterjesztés-tervezetet a nemzetiségi osztály is véleményezte. Különösen az asszimilációra vonatkozó sommás megállapítások finomítását, az egyházak szerepének árnyaltabb megítélését, a nemzetiségi oktatás terén az egyes nemzetiségek között meglévő különbségek kidomborítását, konkrétabb intézkedéseket javasoltak. - MNL OL XIX-I-4-g 11. tétel Feljegyzések a magyarországi kisebbségek közötti politikai, oktatási és kulturális munkáról készült előterjesztés-tervezethez, 1956. január 21.

4 Az ülésen Andics Erzsébet, Rajnai Rudolf, Szabó Sándor, Szemere Vera, Kónya Albert, Bajcsay Pál, Mód Aladár, Füszfás Jenő, Kis Gyula, Vadász Ferencné, és Kovács Ferenc, mint a kollégium tagjai, Szokolszky István (Pedagógiai Tudományos Intézet), Parag László (Tankönyvkiadó), Csukás István és Kovács Péter (Oktatási Minisztérium) meghívottként vettek részt. - MNL OL Oktatásügyi Minisztérium Kollégiumi értekezletek jegyzőkönyvei 1953-1956. (a továbbiakban: XDC-I-2-k). 1954. július 15-i ülés jegyzőkönyve.

5 MNL OL XIX-I-4-g 47. tétel Javaslat a német nemzetiségi iskolahálózat fejlesztésére, 1954. február 13. valamint MNL OL 276.f. 91.cs.83.ö.e. AZ MDP Tudományos és Kulturális Osztályának tájékoztatója a német nyelvű oktatás kialakításáról, 1954. november 20. és Pártállam, 2003. 96-99. - Kovács Péter a német anyanyelvű oktatás bevezetését a Freies Leben-ben jelentette be. - Kovács Péter: Zur Einführung der Deutschen Sprache in den Grundschulen. Freies Leben, 1954. november. 2. A cikk megjelenését követően Lánycsókról a szülők arról számoltak be, hogy fenyegetik őket amiatt, mert kérték a német nyelvoktatást. A „német oktatás majd megint hoz valamit rátok, mert ha ez a kormánytól jönne, lehetséges és szabad volna a magyar gyermekeknek is részt venni benne.” - írták. Kovács Péter: A német nyelvoktatás fejlesztéséért. Köznevelés, 1954. 13. szám 310-311. Az 1955. szeptember 4-én, immár a minisztérium munkatársának jelenlétében megtartott szülői értekezleten 74 tanuló jelentkezett német nyelvtanulásra, ami négy tanulócsoportban meg is kezdődött. - Kovács Péter: A német nyelvoktatás továbbfejlesztéséről. Köznevelés, 1955. 21.szám. 500.