Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon az 1950-es évek második felében VI/1385
TANULMÁNYOK Tóth Ágnes NEMZETISÉGI OKTATÁS MAGYARORSZÁGON AZ 1950-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Az ’50-es évek első felében, a kényszermigrációs folyamatok lezárulását követően, a hatalom képviselői a nemzetiségi kérdést az egyes közösségek oktatási és kulturális igényeire redukálták. Ennek megfelelően ezeknek a területeknek a napi feladataival az oktatási és népművelődési minisztérium egy-egy osztálya foglalkozott. Ugyanakkor mind az állam, mind a párt irányítóinak kevés megbízható információja volt e közösségek gazdasági, társadalmi, politikai helyzetéről, belső tagoltságáról. Bár 1949-1953 között sor került a németekkel szemben hozott jogkorlátozó, jogfosztó intézkedések eltörlésére, ennek a hatása nem, vagy alig érvényesült. A közösségnek az állammal szembeni bizalmatlansága, félelme nem oldódott, mert azt fenntartotta a helyi közigazgatás továbbra is megkülönböztető, a bűnösség stigmáját alkalmazó bánásmódja. 1955 második felében, az MDP Központi Vezetőségének irányításával kezdődött meg az az elemző munka, amely a magyarországi nemzetiségek társadalmi helyzetének föltárását tűzte ki célul. Az adatgyűjtés során most is nagy figyelmet fordítottak az oktatási és kulturális területre, de emellett a nemzetiségek legfontosabb demográfiai jellemzői — létszámuk, területi megoszlásuk, gazdasági helyzetük — és politikai megnyilvánulásai is figyelmet kaptak. Az MDP KV az általa megadott szempontok szerint már nem csak az oktatási és népművelési minisztérium illetékes osztályaitól, de az érintett megyék párbizottságaitól, valamint a Központi Statisztikai Hivataltól is elemzéseket kért.1 1 Ezek közül a legfontosabbakat lásd Pártállam és nemzetiségek 1950-1973. Összeállította, jegyzetekkel ellátta és a bevezető tanulmányt írta: Tóth Agnes. Kecskemét, 2003. 153-222., (továbbiakban: Pártállam, 2003.) valamint A Magyar Népköztársaság területén élő nemzetiségek oktatása, 1955. november 14. illetve Tájékoztatás a délszláv iskolák helyzetéről, 1955. november 17. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) Magyar Dolgozók Pártja Tudományos és Kulturális Osztály iratai 1953-1956. (a továbbiakban: 276.f. 91.cs.84.ö.e).; és Előterjesztés a nemzetiségi iskolák továbbfejlesztésére, 1955. december 22. - MNL OL Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztály iratai (1943) 1957-1973. (a továbbiakban: XIX-I-4-g) 33. tétel. Ezeknek a dokumentumoknak itt most csupán az oktatásra vonatkozó megállapításait használtam föl. A megyei jelentések elsősorban a régióban élő nemzetiségek létszám adatait, területi elhelyezkedését és a körükben folytatott politikai, népművelő munka jellemzőit foglalták össze. Baranya és Pest megye kivételével az oktatási kérdéseket nem, vagy csak érintőlegesen említették. Az egyes megyei párt vb-k által készített jelentések a területükön élő nemzetiségek helyzetét igen különböző módon értékelték. Egyesek elsősorban a problémákat állították középpontba, míg mások azt hangoztatták, hogy minden rendben van e területen (is). A KSH-nak a nemzetiségek helyzetére vonatkozó, összesen 30 példányban elkészült jelentése hiányt pótló, mert az egyes nemzetiségek országos területi megoszlását, korösszetételért gazdasági helyzetét, s ezek összefüggéseit is elemzi.
