Századok – 2014
A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT HETVEN ÉV TÁVLALÁBÓL - Karsai László: A holokausztról szóló információk a magyar sajtóban, 1941-1944 VI/1365
re és főleg engedelmességre intette olvasóit. Akik, ismételjük, ebből a lapból semmit sem tudhattak meg az európai zsidóüldözésekről. Újabban vannak olyan magyar és német történészek, akik azt állítják, hogy a német megszállók megelégedtek volna néhány tízezer magyar zsidó munkaszolgálatossal, nem tervezték, és nem is állt szándékukban valamennyi magyar zsidó deportálása. A Házi Tudósító március 23-án ezt ékesen cáfoló módon zürichi forrásra hivatkozva azt írta, hogy a németek azzal igyekeznek megindokolni Magyarország megszállását, hogy meg akarják előzni egy második Badoglio-eset bekövetkezését, és hogy meg kell oldaniuk a zsidókérdést, mert: „egymillió zsidó a balkáni arcvonal mögött állandóan veszélyezteti állásaikat.”31 Figyelmeztető jel lehetett (volna) a zsidók számára a hírhedett zsidófalók, Endre László és Baky László belügyi államtitkári kinevezése is. Endre március 31-én adott újság-nyilatkozatában félreérthetetlenül a zsidókérdés radikális, gyökeres, végleges megoldásáról beszélt. Szó szerint a következőket mondta: „Megingathatatlan meggyőződésünket abban foglalhatjuk össze, hogy a zsidóság a magyar fajta szempontjából sem erkölcsileg, sem szellemileg, sem pedig fizikailag nem kívánatos elem. Ennek a felismerésnek tudatában keresni kell azt a megoldást, amely a zsidóságot teljes egészében kikapcsolja és kiküszöböli a magyarság életéből... Az ország szellemi és fizikai zsidótlanítása elsősorban és elvitathatatlanul a magyarság, éppen ezért ezt mindenképpen végre is fogjuk hajtani.”32 Közvetlen főnöke, Jaross Andor belügyminiszter egy héttel később azt mondta az Esti Újság riporterének, hogy: „A zsidókérdés végleges rendezése azért került az elintézendő ügyek élére, mert a magyarság vérkeringésének szabaddá tétele elengedhetetlen alapfeltétel a további rendszabályok sikeres végrehajtásához. ”33 Mint a bevezetőben jeleztem, az egyik fő vád, amellyel már 1945-ben a holokauszt túlélők a zsidó vezetőket illették, az volt, hogy nem figyelmeztették őket, nem bíztatták ellenállásra, szökésre, vagy legalább arra, hogy próbáljanak elrejtőzni. Kérdéses, hogy ha lett volna ilyen szándéka a korabeli zsidó vezetőknek, akkor ezt milyen úton-módon tudták volna megtenni, természetesen vállalva az ellenállással, lázítással járó halálos személyes kockázatot. Az még inkább kérdéses, hogy a zsidó tömegek hittek volna nekik? A korabeli sajtóban jócskán jelentek meg téves, megtévesztő cikkek is. Az Esti Újság még május 3-án is arról tűnődött, hogy mi legyen a jövőben a zsidókkal, kivándoroltassák, vagy kicseréltessék-e a magyarországi zsidóságot. Utóbbi ötlet már 1938-ban felmerült, írta a kormánypárti napilap, de ekkor nem sikerült a világháború miatt a külföldön élő magyarokért cserébe odaadni a magyarországi zsidókat. Most, írja az újság, úgy téve, mintha nem lenne közismert, hogy országszerte zajlik a zsidók gettókba, gyűjtőtáborokba terelése, talán a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével ki lehetne vándoroltatni a zsidók jelentős részét. De, tette A HOLOKAUSZTRÓL SZÓLÓ INFORMÁCIÓK A MAGYAR SAJTÓBAN, 1941-1944 1371 31 MTI - Házi Tudósító, 1944. március 23., 16. 32 A budapesti rádió rövidhullámú hírszolgálatának adása közölte Endre nyilatkozatát. Ennek teljes szövegét lásd: Benoschofsky Ilona - Karsai Elek szerk.: Vádirat a nácizmus ellen. Magyar Izraeliták Országos Képviseletének kiadása, Budapest, 1958. I. k. 89. 33 Esti Újság, 1944. április 8., 4.
