Századok – 2014
A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT HETVEN ÉV TÁVLALÁBÓL - Karsai László: A holokausztról szóló információk a magyar sajtóban, 1941-1944 VI/1365
1366 KARSAI LÁSZLÓ Kezdjük a világháború idején legálisan megjelenő újságokkal. A mintegy 800.000 fős magyar zsidóság elenyésző százaléka volt rendszeres, vagy legalább alkalmi újságolvasó, és többségük a mintegy 200.000 főre becsülhető fővárosi zsidók közül került ki. Amikor elkezdtem abból a szempontból átnézni a különféle napi- és hetilapokat, hogy írtak-e, és ha igen, mit arról, amit mi néhány évtizede holokausztnak és/vagy soának nevezünk, igyekeztem figyelembe venni, hogy a kérdéskörrel foglalkozó szaktörténészként bizonyára olyasminek is jelentőséget tulajdoníthatok, amely fölött egy átlag újságolvasó mondjuk 1942- ben esetleg átsiklott. A Horthy Miklós kormányzó nevével fémjelzett rendszert autoriter vonásokat mutató korlátozott parlamentarizmusnak lehet nevezni. A német megszállásig viszonylag szabadon működhettek a politikai pártok, a választási rendszernek is köszönhetően a kormánypártnak kényelmes többsége volt a képviselőházban. Az ellenzéki pártoknak (kisgazdák, nyilasok, szociáldemokraták, polgári liberálisok), valamint a nagyobb egyházaknak, köztük az izraelita hitfelekezetnek is voltak napi-, heti és havilapjaik. 1939. szeptember 1-jétől előzetes katonai cenzúra volt érvényben és a cenzorok olykor egész bekezdéseket, sőt cikkeket töröltek, gyakran pedig napokra, hetekre tiltottak be szociáldemokrata {Népszava), nyilas (Pesti Újság), liberális (8 órai újság) vagy kisgazda {Kis Újság) napilapokat. 1942-ben 1379 időszaki lap jelent meg Magyarországon, ezek mintegy 25%-a politikai napi, illetve hetilap volt. A lapok 23%-a 1939- ben, vagy később indult. Rendkívül változatos képet mutat a világháborús magyar sajtó, szélsőjobboldalitól szociáldemokratáig mindenféle sajtótermék volt, kormánypárti, katolikus, protestáns, evangélikus, zsidó (ortodox, neológ és cionista), kisgazda és royalista is.4 Azt biztosan állíthatom, hogy elsősorban a szélsőjobboldali és kormánypárti, valamint egyes zsidó lapok mutattak érdeklődést, közöltek híreket, információkat az európai zsidóüldözésekről. A zsidó lapok közül csak a legnagyobb hitközség, az asszimiláns neológok újságja, a Magyar Zsidók Lapja kímélte meg olvasóit attól, hogy európai hitsorsaik pusztulásáról híreket kelljen olvasniuk. Igaz, ebből a hetilapból az sem tudhatták meg olvasóik, hogy kitört és zajlik a második világháború. A kormánypárti, vagy a szélsőjobboldali újságok néha szándékosan hamis információkat is közöltek. Az egyik kormánypárti lap például 1942 nyarán boldogan, dologtalanul élő berlini zsidókról közölt helyszíni tudósítást.5 A nyilasok egyik lapja 1942 szeptemberében ezt szinte cáfolva megírta, hogy az eredetileg félmilliónyi zsidó közül nem sok maradt a Nagynémet Birodalomban, mert elszállították őket a lublini körzetbe. Bécsben a korábbi 300.000 helyett már csak 30.000 zsidó lakik.6 Ma már tudjuk, hogy sokkal komolyabban kellett volna a 4 Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet. http://vmek.oszk.hU/03100/03157/03157.htm#29 (letöltés időpontja: 2014. április 26.) 5 Szerző nélkül (továbbiakban: sz. n.): Képek a berlini zsidó kerület életéből. Magyarság útja, 1942. augusztus 7., 5. 6 sz. n.: A vagyonát felélt és régi jövedelemforrásaitól megfosztott zsidóság mint testi munkás keresi meg kenyerét Németországban. Magyarság, 1942. szeptember 5., 7.
