Századok – 2014
MŰHELY - Buza János: Az "árforradalom" nyomában V/1297
1302 BÚZA JÁNOS ben felbukkanhatott. Helferich a nemesfémek értékének hullámzásáról írott és 1843-ban kiadott művében33 gyakran említette a nagy árváltozásokat, példákat hozott a drágaságra és az árak emelkedésére, de kételyt támasztóan fogalmazott a tekintetben, hogy az amerikai pénzbehozatal a 16. század elején forradalmat idézett volna elő34 az árak körében. Másfél évtizeddel később Helferich —- immár göttingeni professzorként — tette közzé az 1456-1628 közötti württembergi gabona- és borárakat. Roscher révén ekkor már mind az árforradalom, mind a ’nagy árforradalom’ fogalma ismertté vált, Helferich azonban sem a tanulmányának címében, sem a szövegében35 nem élt az árforradalom használatának lehetőségével, noha többször is hangsúlyozta a pénz értékének csökkenését, illetve a nemesfémek értékvesztését. Az angol és a francia ártörténeti kutatások eredményei, illetve az általa fellelt és közzétett ártörténeti feljegyzések nyomán olyan alapvető kérdéseket fogalmazott meg, amelyek az árforradalommal kapcsolatos későbbi kutatások során is elengedhetetlenül fontosaknak bizonyultak. Valóban emelkedett az arany ára a középkorban, illetve a középkor végén? A 16. század folyamán mikortól figyelhető meg a pénzértékek csökkenése? Meddig tartott e csökkenés? Bizonyíthatóan milyen mértékű volt e csökkenés?36 Terjedelmi okokból végkövetkeztetésének csupán kis részlete álljon itt: „A nemesfémek értékének 16. századi csökkenése csekélyebb volt annál, amennyit általában feltételeznek. Kevesebb a 150% felettinél. Ennek valamivel több, mint kétharmada az 1560- 1600 közötti, a maradék pedig az 1510-1560 közötti szakaszra esik.”37 A nemesfémek értékének a véltnél szerényebb csökkenéséből értelemszerűen mérsékeltebb áremelkedésre lehet következtetni, s ez utóbbi egyik oka lehetett annak, hogy Helferich nem vette át az árforradalom fogalmát. Schmoller, mint fentebb láttuk, a „nagy árforradalom” kapcsán már 1860-ban — nevesítés nélkül — utalt a fogalom használata és értelmezése körüli véleménykülönbségekre, s egy évtizeddel később egyértelműen Helferich álláspontját tette magáévá. Az ártörténeti szempontból hasznosítható forráskiadványok, valamint az összefoglaló művek és a rendkívül gazdag helytörténeti irodalom áttekintése nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a pénzérték-csökkenés38 terén Helferich eredménye a mérvadó. Nem az pénzértékek csökkenését és az árak emelkedé33 Dr. J[ohan] Helferich: Von den periodischen Schwankungen im Werth der edelen Metalle von der Entdeckung Amerikas bis zum Jahre 1830. Eine historisch-ökonomische Monographie. Nürnberg, 1843. [Reprint 2010.] 34 „Hierzu kommt aber ein weiteres Bedenken gegen die Behauptung, daß die amerikanische Geldeinfuhr damals die „Revolution in den Preisen hervorgerufen habe.” Helferich: i. m. 67. - Kiemelés tőlem B. J. 35 [Johan] Helferich: Württembergische Getreide- und Weinpreise von 1456-1628, ein Beitrag zur Geschichte der Geldentwertung nach der Entdeckung von Amerika. Zeitschrift für die gesamte Staatswissenschaft (Tübingen) 14 (1858) 471-502. 36 Helferich: Württembergische ... 489. 37 „Die im sechzehnten Jahrhundert eingetretene Entwertung der Edelmetalle ist geringer, als man sie gewöhnlich annimt. Sie beträgt wenig über 150%. Davon kommt etwas mehr als zwei Drittel auf die Periode von 1560-1600 und das Übrige auf die Periode von 1510-1560.” uo. 502. 38 Gustav Schmoller: Die historische Entwicklung des Fleischkonsums, sowie der Vieh- und Fleischpreise in Deutschland. Zeitschrift für die gesamte Staatswissenschaft 27 (1871) 318-319.
