Századok – 2014

MŰHELY - Buza János: Az "árforradalom" nyomában V/1297

AZ „ARFORRADALOM” NYOMABAN 1303 sét vonta kétségbe, hanem — aranyértéken számítva — a 16. századi pénzérté­kek csökkenésének a mértékét39 tartotta szerényebbnek. Terjedelmes és rend­kívül gazdagon dokumentált tanulmányába már nem került bele az árforrada­lom, viszont többször említette a pénzértékek módosulását, illetve az árválto­zások kapcsán áremelkedésekről és az áruk drágulásáról40 írt. A 16. század vé­géhez érve a magas húsárak tényét nem vonta kétségbe, annyira nem, hogy az áremelkedésnek tudta be a húsfogyasztás41 csökkenését. A tengerentúlról be­áramló nemesfém, főként az ezüst árfelhajtó szerepében sem kételkedett, de a demográfiai tényezőnek, a népesség számbeli növekedésének42 nagyobb jelentő­séget tulajdonított. Az árforradalom és a rá vonatkoztatott jelzők kapcsán vissza kell térni Roscher munkásságához, pontosabban nagy jelentőségű közgazdaság-elmélet­történeti43 munkájára kell fordítani a figyelmet. A humanizmus korával kezdő­dő kötetben a gyakran említett árforradalom időköre a 16. századra korlátozó­dott; amelyen belül esetenként kiemelt fogalomként44 jelent meg az árforrada­lom. Georgius Agricola metallurgiai tudását hosszan tárgyalta és nagyra érté­kelte, de bírálatként jegyezte meg, hogy a nemesfémeknek a „nagy világtörté­nelmi árforradalomban” betöltött szerepéről45 szinte sejtelme sem lehetett. Az árforradalom fogalmát már nemcsak a tengerentúlról behozott nemesfémek, hanem a bankügy révén is összekapcsolta Bodin46 nevével. Bár a neves francia előd kritikátlan dicséretével47 nem vádolható, kétségtelen, hogy az árforrada­lom kapcsán felvonultatott 16. századi kiemelkedő, illetve rangos személyisé­gek — mint láttuk Agricola, illetve Luther, Sebastian Frank, Melchior von Ossa48 — nézeteinek értékelése során Roscher számára az úttörőnek tekintett Bodin álláspontja volt a mérce. 39 „... dann dürfen wir nicht von einer so grossen Geldwertsänderung im 16. Jahrhundert sprechen.” uo. 320. 40 „...Geldwertsänderung, ... Geldwertsveränderung, ... Preissteigerung, ... Waarenvertheu­­rung ...” uo. 320., 328., 336-337., et passim. 41 uo. 362. 42 uo. 328. 43 Wilhelm Roscher: Geschichte der National-Oekonomik in Deutschland. München, 1874. [To­vábbiakban: Roscher: Geschichte] 44 Roscher: i. m. 94, 143. 45 „Sehr ausführlich erörtert Agricola woran der Werth der Metalle abhähnge. ... Höchst merkwürdig ist es, wie Agricola diese Sätze mit Beispielen vom Zinn- und Eisenmarkte seiner Nachbarländer belegt, aber keine Ahnung zu haben scheint, daß ähnliche Gründe die große welt­historische Preisrevolution der edlen Metalle im 16. Jahrhundert ...” Roscher: i. m. 51-52. 46 „Außerdem hat Bodnius noch zwei große Verdienste. Er ist der Früheste, welcher die Preis­revolution des 16. Jahrhunderts auf ihren Hauptgrund, das vermehrte Angebot der edlen Metalle im Verbindung mit dem gesteigerten Bankwesen, zurückzuführen wußte.” Roscher: i. m. 143. 47 „Nicht ohne Irrthümer, so daß er z. B. dem Luxusgebrauche von Gold und Silber den Einfluß zuschriebt, die Waarentheuerung zu steigern. Im Ganzen jedoch hat er in dieser Cardinal­­frage der Volkswirtschaftslehre nicht allein Bahn gebrochen, sondern zugleich eine Menge secundä­­rer Ursachen der Preisrevolution viel besser gewürdigt, als man es selbst im 18. Jahrhundert zu thun pflegte.” Roscher: uo. 48 Roscher: i. m. 52., 61., 94-95., 120., 139., 143. et passim.

Next

/
Oldalképek
Tartalom