Századok – 2014
MŰHELY - Buza János: Az "árforradalom" nyomában V/1297
AZ „ARFORRADALOM” NYOMABAN 1301 embere miként érzékelte és értelmezte a „nagy árforradalom” közepette26 az árak változását. Röviddel Schmoller után Ervin Nasse (1829-1890) — bonni professzor — 1863-ban megjelent tanulmányának a címében is szerepeltette az árforradalmat, s színvonalas írásának első mondata a „nagy árforradalom” jelzős szerkezettel27 kezdődött. Az ő szóhasználatában sem vált azonban kizárólagossá az árforradalom, többször említette az áremelkedést, de az általános áremelkedés, a drágaság és az általános árforradalom is helyet kapott28 29 benne. Az árforradalom jelzőinek köre idővel tovább bővült, a filológus Konrad Haebler (1857-1946) szerint az amerikai nemesfém-áradat Spanyolországban már a 16. század első felében teljes körű árforradalmat29 idézett elő. „S bár az egyes termékek árának emelkedése nem volt azonos mértékű, a rendi gyűlés aktáiban már 1550 előtt ismétlődően félelmetes árforradalomról esett30 szó.” Nagy a valószínűsége annak, hogy az áttekintett forrásokban nem az árforradalom, hanem a Haebler által korábban említett31 gyors áremelkedés, illetve az „áruk folyamatosan fokozódó drágulása” kapott32 helyet; szűkebb témánk szempontjából azonban nem a vélhető helyesbítés, hanem az a kiemelendő, hogy az árforradalom jelzős változatai a közgazdaságiból átkerültek a történeti szakirodalomba, s erre — mint az idézett példából kitűnik — Wiebe monográfiájának megjelenése előtt került sor. Mielőtt arra a következtetésre jutnánk, hogy az árforradalom fogalma általánossá vált volna a német nyelvű közgazdaság-történeti irodalomban, amelyből azután a történészek is merítettek, feltétlenül meg kell említeni, hogy nem mindegyik neves közgazdász tört lándzsát az árforradalom szakkifejezés mellett. Roscher kor- és pályatársa, Johann Helferich (1817-1892) habilitációs értekezése nyomán nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az árforradalom, illetve az árak szinte forradalmi emelkedéséről szóló nézet már az 1840-es évek26 Schmoller'. i. m. 505. 27 „Die große Preisrevolution, welche im westlichen Europa in der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts in Folge der Entdeckung und Ausbeutung des amerikanischen Silberreichthums eintrat, ...” Ervin Nasse: Ueber eine volkswirtschaftliche Schrift aus der Zeit der Preisrevolution in der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts. Zeitschrift für die gesamte Staatswissenschaft (Tübingen) 19 (1863) 369-391. 28 Preiserhöhung; ... allgemeine Preissteigerung; ... allgemeine Preisrevolution, bzw. Theurung.” Nasse: i. m. 375, 378-379, 381, 385 et passim. 29 „... sicher ist aber, daiss in Spanien die amerikanische Zuflüsse ... eine vollständige Preisrevolution hervorriefen.” Konrad Haebler: Die wirtschaftliche Blüte Spaniens im 16. Jahrhundert und ihr Verfall. (Historische Untersuchungen, Heft 9. Hrsg, von J. Jastrow) Berlin, 1888. 160. 30 Néhány termék 1519-1594 közötti árváltozása nyomán írta: „Wenn auch nicht in gleicher Weise durch Ziffern, wird doch die ungeheure Preisrevolution schon vor 1550 in den Cortes-Akten wiederholt zur Sprache gebracht.” Haebler: i. m. 161-162. 31 „Die rapide Preissteigerung, ...” Haebler: i. m. 15. Megjegyzendő, hogy az árforradalom többszöri említése ellenére Haebler nem vette fel a ’Preisrevolution’ szóösszetételt könyvének tárgymutatójába. 32 „... immer steigende Warentheuerung ...” Ranke nyomán írta Roscher: System ... 245; illetve a „ ... folyvást növekedő »árudrágaság« ...” Kiss János fordítása, in: Roscher: A nemzetgazdaságtan ... 260.
