Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Varga Zsuzsanna: Kiútkeresés az agrárszektor válságából az "új szakasz" (1953-1954) idején I/117
Kiútkeresés - a hazai adottságok figyelembevételével Nagy Imre azonban nem elégedett meg a rövid távú válságkezeléssel. 1953 őszén kezdeményezte egy olyan tudományos fórum létrehozását, ahol az ország legjobb agrár-szakemberei gyűltek össze. Ha átfutjuk a résztvevők közel 150 fős listáját, rögtön szembetűnik, hogy pártonkívüliek is meghívást kaptak. Ezzel a miniszterelnök fontos lépést tett ún. „régi szakembergárda” (volt uradalmi intézők, gazdatisztek, ,,reakciós”szakemberek) rehabilitálása érdekében. Ezeknek az embereknek az volt a „fő bűnük”, hogy még 1945 előtt kezdték a pályafutásukat. „Reakciós múltjuk” miatt a megelőző években mellőzött helyzetben voltak. A miniszterelnök az 1953. októberi nyitó értekezleten nagy lelkesedéssel és a szakmai tudásnak kijáró megbecsüléssel szólt az összegyűltekhez. Élesen bírálva az előző öt esztendő gazdaságpolitikáját, arra kérte őket, hogy dolgozzák ki a mezőgazdasági termelés fejlesztésének hároméves programját. „[...] a jelenlegi feladatokat minden más fölé helyezve, és mentesítve egyéb elfoglaltság alól, önök egy hónap leforgása alatt legjobb képességük, tudományos felkészültségük és gyakorlati tapasztalatuk felhasználásával kidolgozzák azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormányzat hivatva lesz megvalósítani.” Hangsúlyozta, hogy „[...] minden téren a hozam növelésére olyan terveket, javaslatokat, rendszabályokat kell kidolgozni, amelyek biztosítják, hogy a fellendülés gyors legyen, nagyarányú legyen, a mezőgazdasági termelés egész komplexumát átfogó legyen, ugyanakkor ezek a tervek és javaslatok reálisak legyenek.”56 Nagy Imre nemcsak a kezdeményezője volt ennek az átfogó munkálatnak, hanem végig a szellemi irányítója maradt. A programkészítéshez részletes vezérfonalat készített, s amikor csak tudott részt vett a vitákon. Az elnöki feladatokat formailag Hegedűs András vitte, mint földművelésügyi miniszter. O egyúttal a minisztertanács első helyettese is volt. Az agrárprogram kidolgozása október közepén vette kezdetét. Az ún. főbizottság a Vörös Csillag Szállóban volt elhelyezve a Szabadság hegyen, az albizottságok pedig a Normafa Szállóban.57 Egy hónapon keresztül gyártották a különböző szakbizottságok (gépesítési, kertészeti, talajművelési, állattenyésztési, stb.) a reformterveket, amelyeket hetente kétszer a főbizottság ülésén megtárgyaltak. Nagy Imre „bizalmas emberei” legtöbbször ezeknek a bizottságoknak az igazgatási titkárai voltak.58 A szintetizáló munkára már a Parlamentben került sor. Az ún. hegyi bizottság által összeállított mezőgazdaság-fejlesztési programot az MDP Politikai Bizottsága 1953. december 16-ai ülésén tárgyalta meg.59 Az előterjesztő Hegedűs KIÚTKERESÉS AZ AGRÁRSZEKTOR VÁLSÁGÁBÓL ... (1953) 127 56 Nagy Imre: Agrártudósaink és mezőgazdasági szakembereink feladatai a mezőgazdasági termelés gyors fellendítésében. In: Uő. Egy évtized. Válogatott beszédek és írások, 1945-1947. II. Bp. 1954. 402^28. 57 Romány Pál: Az „új szakasz” agrárprogramja In: Nagy Imre és kora. Tanulmányok és források. IV Szerk.: Sipos Levente. Bp. 2006. 99-108.; Sipos Levente: Nagy Imre, az agrárpolitikus In: Magyar agrárpolitikusok a XIX. és a XX. században. Szerk.: Sípos Levente. Budapest, 2010. 200-222. 58 A szerző interjúja Dimény Imrével, 2011. október 17. (A szerző tulajdonában.) 59 MNL OL M-KS 276. f. 53. cs. 152. ő. e. Jegyzőkönyv az MDP Politikai Bizottság 1953. december 16-ai üléséről. 2. A KV 1953. december 19-ei ülésén a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló beszámoló tervezete. Ea. Hegedűs András.
