Századok – 2014
MŰHELY - Szijártó M. István: Hivatali karrierek a 18. századi vármegyékben V/1273
1280 (2-3) a „káderhiány” jelenségéről és a továbbszolgálásra jelölt, de végül meg nem választott („megbukott”) hivatalviselők tekintetében szintén nem lehet semmit sem mondani a jelölések ismerete nélkül; (4) a hivatali apparátus „belépési pontjait” meg lehet vizsgálni akár - a somogyi vizsgálathoz hasonló módon az alsó hivatalok nélkül, akár az esküdtek és esetleg a hadbiztosok bevonásával, finomítva az eredeti modellt; (5) a főszolgabírói hivatal, mint a magasabb presztízsű családok sarjai számára szolgáló „kapu,” illetve az alacsonyabb státuszúak többsége számra jelentkező „plafon” (amelyet azonban a valódi tehetség át tudott törni), remélhetőleg vizsgálható vármegyéinkben; (6) noha azt az érintett megyék nemesi társadalmának alaposabb ismerete nélkül nem látjuk, hogy vajon a legelőkelőbb családok csak az első alispáni hivatalért folyó versengésbe jelentkeztek-e be, de az már vizsgálható, hogy mennyiben futottak ki a legfényesebb megyei karrierek országos hivatalviselésre; végül (7) a professzionalizáció — a korábban említett alapon történő — vizsgálata is lehetségesnek tűnik. Ezen összehasonlítható vizsgálatok céljából az ismertetett archontológiák releváns hivatalviselési adataiból egy 1095 adatot tartalmazó adatbázist építettem.27 Mindeközben a 18. századot lehetőség szerint az 1700 és 1800 közötti időszakként, azaz a lehető legtágabb értelemben vettem, de az adatok már Somogy esetében szórványosak voltak 1715 előtt, amikor a vármegye önállóságát törvény mondta ki, és Békésben is csak az 1715. esztendővel indulnak. A fent (4) számmal jelzett kérdésben, hogy tudniillik mely hivatalok jelentették a vármegyei hivatalviselés kapuit, ha a somogyi vizsgálatot végezzük el a zalai, békési, ungi és hevesi anyagon, mindenhol azt tapasztalhatjuk, hogy miként Somogybán is, az alügyész, aljegyző és alszolgabíró hivatala ilyen volt: ezeket döntő többségükben hivatali előzmény nélkül pályázó jelöltekkel töltötték be. Ezekkel ellentétben az első és másodalispáni hivatal e négy vármegyében szintúgy tipikusan nem első tisztség volt a vármegyei karrierekben, mint Somogybán, továbbá a generalis perceptor és a főjegyző hivatalának átmeneti volta is megerősítést nyert a vizsgálatban. Különbséget jelent viszont (sőt, tekintve a somogyi vizsgálathoz képest jóval nagyobb elemszámot, helyesebb korrekcióról beszélni ebben a tekintetben), hogy a főjegyzői hivatal nem az alispánihoz hasonlónak látszik, hanem első, belépő pozíciónak. Végül a somogyi vizsgálatban átmeneti jellegű kategóriában tartozónak minősített hivatalokból a főügyész és a főszolgabíró tisztségéről kiderült, hogy ezek szintén inkább belépő pozíciók a vármegyei karrierben, mert viselőik többségének ez az első megbízatása. Az 50 százalék körüli értéknél meghatározott átmeneti kategóriában már csak a generalis perceptorók maradt, akik nagyjából fele viselt korábban más vármegyei hivatalt. (Lásd a 3-7. táblázatot: a négy megye adatai egyenként és összesítve, vö. a 2. táblázattal, Somogy adataival az első vizsgálatból.) A főügyész tisztsége véleményem szerint a kisebb presztízs miatt (vö. 1. táblázat) inkább olyan „kapu” a vármegyei hivatalba, mint az alügyészé, aljegyzőé és az SZÍJÁRTÓ M. ISTVÁN 27 A korábban említett somogyi adatokhoz hasonlóan ez az 1095 adat is hozzáférhető a Diseta munkacsoport által összeállított adatbázis részeként ennek honlapján: http://szijarto.web.elte.hu/ diaeta-index.html. A teljes adatbázis jelenleg 20820 adatot tartalmaz.
