Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fazakas István: A magyar udvari kancellária és hivatalnokai a 16-18. században (Hivatalnoki karrierlehetőségek a kora újkori Magyarországon) V/1131
A MAGYAR UDVARI KANCELLÁRIA ÉS HIVATALNOKAI A 16-18. SZÁZADBAN 1153 lyája csúcsán regisztrátor és pecsétőr (1737).89 Lajos fia apja mellett kezdte pályáját (1753), később kancellista kinevezést kapott (1754), majd atyjához hasonlóan szintén regisztrátor, illetve a regisztratúra igazgatója volt.90 A harmadik Jaszvitz, Jaszvitz Józef (t 1836) 1777-ben az illír deputációtól kerül át a kancelláriára fogalmazónak, 1784-ben már titkár, e minőségben több évtizeden át volt tevékeny.91 A család nem volt nemes, a kiváltságlevelet indigenátussal egyetemben csak Jaszvitz Ferenc szerezte meg 1736-ban.92 A Jaszvitz család példája arra hívja fel a figyelmet, hogy az alacsonyabb rangú hivatalnokok egy része nem tartozott a kiváltságos réteg tagjai közé. Számukra a hivatalnoki pálya egyúttal a társadalmi felemelkedés csatornájául is szolgált.93 Egy-egy karrier elindításában, illetve továbbvitelében nagy szerephez jutottak a családi kapcsolatok. A nagy pályát befutó Brunszvik Antalnak a felesége például Adelffy-lány volt, Adelffy János lánya, aki előbb a helytartótanács titkára (1723-1730), majd tanácsosa (1730-1733), végül kancelláriai tanácsos (1733-1750) volt.94 A szintén magasra kapaszkodó, egészen az országbíróságig jutó iíj. Végh Péter (f 1802) felesége Felsőbüki Nagy István udvari kamarai tanácsos lánya, Éva.95 A család egy másik tagja, felsőbüki Nagy József kancelláriai tisztviselő, tanácsos (1780-1795), később személynök (1795-1801). Az említett udvari kamarai tanácsos felsőbüki Nagy István feleségének, Filszky Gabriellának a családjában is volt kancelláriai alkalmazott, Filszky Károly, aki 1772-ben kancellistaként kezdte pályáját, és még 1784-ben is kancellistaként dolgozott. A családi kapcsolatok azt jelzik, hogy a kancellária hivatalnokai ugyan egy sajátos csoporttá nőtték ki magukat, akik szemlátomást jól érezték magukat Bécsben, és más Bécsben dolgozó magyarokkal rokonsági kapcsolatokat építette ki, de mégis sok szállal kötődtek Magyarországhoz, utánpótlásukat döntő mértékben onnan nyerték, és a karrierlehetőségek többsége is Magyarország felé mutatott. Csupán nagyon kevés olyan tisztviselő volt, aki központi kormányszervek felé lépett tovább. Erre is inkább a 19. század első feléből van példa, amikor az Államtanács magyar ügyekkel folyó részlegében több magyart alkalmaztak. Nem csupán a tanácsosok között (Atzél István, Bedekovich Ferenc, Majláth György, Nándory József, Somssich Pongrác), de az alsóbb rangú hiva90 Uo. föl. 48r, 50r, 94r. Jaszvitz Lajost a sematizmusok utoljára 1809-ben említik. Schematismus Inclyti Regni Hungáriáé. Budáé 1809. 104. 91 Uo. Föl. 82v., 93v., 97v. Jaszvitz József halála után néhány évvel két lánya, a 68 éves Borbála és a 62 éves Teréz 1840-ben segély után folyamodtak az uralkodóhoz: Uo. Kabinettsarchiv ,Staatsrat 1840: 2003. Minden bizonnyal a család tagja volt Jaszvitz Antal világi pap, aki 1765-ben udvari káplánság után folyamodott; Uo. Hofarchive, Hofparteienprotokolle Bd. 30. (1765) föl. 446r.), majd 1768-ban szepesi kanonoki kinevezést kapott: MNL OL A 57 48. köt. pag. 90. 92 MNL OL A 57 Libri regii 37. köt. pag. 480-583. 93 Más hivatalnokok nemesítése: pl. Krutten Mátyás 1755: MNL OL A 57 43. k. 560-562.; Gaszner József 1760: uo. 43. köt. pag. 560-562. 94 Ember Gy. \ A magyar helytartótanács ügyintézése i. m. 202, 204. Adelffy Mária Anna végrendelete: ÖStA HHStA Hofarchive OMaA Kt. 640. 1771/10 Brunszvik Maria Anna géb. Adelffy 1770. 95 Felsőbüki Nagy István végrendelete (1766): ÖstA HHStA Hofarchive OMaA Kt. 639. 1766/7 Nagy von Felsőbük.
