Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fazakas István: A magyar udvari kancellária és hivatalnokai a 16-18. században (Hivatalnoki karrierlehetőségek a kora újkori Magyarországon) V/1131
1154 FAZEKAS ISTVÁN talnokok között is több magyarországi illetőségű személy található (Czillich Károly, Fejes Antal), akik nem ritkán a magyar kancelláriáról kerültek az Államtanács alkalmazásába, mint pl. Névery Sándor, aki előzőleg a magyar kancellária fogalmazója volt (1840).96 A magyar kancellária 16-18. századi hivatalnokainak vizsgálata apró adalékot nyújt a magyarországi hivatalnoknemesség történetéhez. Már a 16-17. századbeli alkalmazottak vizsgálata is azt mutatja, hogy ha szűk bázison, de mégis létezett egy réteg, amely tollal kereste a kenyerét. A hivatalnokság ugyanakkor a megélhetésen túl a társadalmi felemelkedésnek is eszköze volt. A kancellária kis létszáma és középkorias alkalmazotti viszonyai miatt a hivatalon belül kevés lehetőség nyílt az előmenetelre, ezért az alsóbb rangú tisztviselők többségének figyelme Magyarország, elsősorban a koraújkori magyar hivatalszervezet kulcsintézménye, a Magyar Kamara és alárendelt szervei felé fordult. 1690 után megváltozott a kancellária helyzete, létszámát megnövelték, rendezték a tisztviselők anyagi és jogi helyzetét. Az intézmény hivatalnoki utánpótlása a század folyamán jó részben intézményen belül képződött, a főtisztviselők másik csoportja magyarországi hivatalokból, a helytartótanácsból, a Magyar Kamarából és igazságszolgáltatási szervezet különböző hivatalaiból érkezett. Az intézményen kívüli karrierek többsége továbbra is Magyarországon folytatódott, csupán kevesen léptek át a központi kormányszervek szolgálatába, amelyek közül elsősorban az Udvari Kamara és az Államtanács igényelt magyarországi viszonyokat ismerő tisztviselőket. Az újjászervezett, létszámában megemelt Magyar Udvari Kancellária a magyarországi hivatalszervezet első intézményének számított, amely a társadalmi felemelkedés egyik csatornájaként is működött. A hivatali karrierek és felemelkedési lehetőségek feltárásához még további kutatások szükségesek, amelyek azonban igénylik a bécsi központi hivatalok és a magyarországi központi kormányszervek történetének egyidejű figyelembevételét is. THE HUNGARIAN COURT CHANCELLERY AND ITS OFFICIALS IN THE 16TH TO 18TH CENTURIES: BUREAUCRATIC CAREER POSSIBILITIES IN EARLY MODERN HUNGARY by István Fazekas (Summary) While the Hungarian Court Chancellery was one of the most important Hungarian central institutions, its history still awaits detailed research. This lacuna is not filled by the present study either, for, after a short general survey, it focusses only on one question of detail, namely the career possibilities of the officials who worked at the chancellery from the 16th to 18th centuries. Although Ferdinand I had organised his Hungarian chancellery as early as the end of 1527, the framework of its activities was only consolidated in the middle of the 16th century thanks to the activities there of Miklós Oláh (1545-1563). The office was led by the chancellor, but the daily official work was supervised by the secretary. The third permanent official was the registrator, who also preserved the privy seal. The notaries (two to seven in number) were the private employees of the chief official. After the expulsion of the Ottomans, the chancellery was reorganised in 1690. It 96 ÖStA HHStA Kabinettsarchiv, Staatsrat 1840: 3069.
