Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fazakas István: A magyar udvari kancellária és hivatalnokai a 16-18. században (Hivatalnoki karrierlehetőségek a kora újkori Magyarországon) V/1131
1142 FAZEKAS ISTVÁN Intézményen belüli felemelkedésre is van példa. Ruttkay András (írnok 1625-1633), Orossy György (71628-1635) és Maholányi János (1655) is a kancellárián kezdte pályáját írnokként, hogy azután némi vargabetűvel ugyanoda térjenek vissza titkárnak. Orossy György ráadásul úgyszólván a kancellária közvetlen közelében nőtt fel, hisz mostohaapja, Szikszay Mihály, a kancellária regisztrátora volt, bécsi egyetemen folytatott tanulmányai költségeit pedig Lépes Bálint kancellár fedezte (1625), majd nyolc éven át szolgált írnokként a hivatalban. Orossy Sennyey István kancellár halála után hagyhatta el az intézményt, néhány évig a Magyar Kamara altitkára (1636-1638), de néhány év múlva visszakerült Bécsbe, előbb az idős Ferencffy Lőrinc segítése a feladata (1638), majd annak utóda lett.44 Ruttkay András útja a szentjánosi harmincadosságon (1633-1638) át vezetett a Magyar Kamarába, hogy ott több lépcsőfokon át jusson el a titkári posztig (1644-1650).45 A Szelepcsényi-rokonsághoz tartozó Maholányi, aki a többiektől eltérően nem volt a Magyar Kamara alkalmazottja, igazgatási tapasztalatait Szelepcsényi György esztergomi érsek szolgálatában gyűjtögette tovább.46 Ahogy az már említésre került, Orossy és Maholányi pályája még tovább vezetett, egészen fel a személynökségig. Közvetlenül lépett elő írnokból titkárnak Orbán István 1662-ben, aki bizonyíthatóan 1655 óta a kancellárián működött. Kinevezését valószínűleg szükséghelyzetnek köszönhette, ugyanis Ruttkay András halála után az utódnak kiszemelt Bosnyák Péter, Wesselényi Ferenc nádor titkára idő előtt elhunyt. Orbán később szintén személynök lett (1679), sőt személynöki kinevezése évében bárói rangot is nyert.47 Néhányan ettől a sémától eltérő pályát futottak be. Vízkelethy Jakab, aki 16. század derekán több évtizedet töltött a kancellárián (1553-tól az 1570-es évek elejéig bizonyíthatóan ott működött), az esztergomi érsek nemeseinek palatínusa lett (1575).48 Más irányba fordult Oppaka György pályája, aki Sennyey István győri kancellár magántitkára volt és emellett működött a kancellárián (ilyen párosításra több példa is van). Miután harmincadosi állás szer44 Addigi pályafutására nézve hasznos egy más kamarai alkalmazottak társaságában 1638-ban benyújtott kérelme: ÖStA AVA HKA HFU r. Nr. 157. Konv. 1638. március, föl. 323a-324.; Fallenbüchl ZÁllami (királyi és császári) tisztségviselők i. m. 218-219.; Schrauf Károly. A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453-tól 1630-ig. Bp. 1902. 358. 45 Pályájáról fentebb idézett beadványsorban vall Ruttkay: uo. r. Nr. 157. 1638. márc. föl. 306.; Fallenbüchl Z.-. Állami (királyi és császári) tisztségviselők i. m. 271. 46 Pályájára tanúságos 1691-ből származó felségfolyamodványa: ÖStA AVA HKA Hofquatier- Resolutionen Kt. 9. Nr. 71 (1691). Kancelláriai működésére: MNL OL A 57 13. köt. p. 234., 235. Érseki alkalmazására: Prímási Levéltár Esztergom, Archívum Saeculare Classis X. Nr. 196. Missiles 47.cs. 1677-1678 p. 268-271.; Fallenbüchl Z.-. Állami (királyi és császári) tisztségviselők i. m. 185. 47 Első említése 1655-ből: MNL OL A 57 11. köt. p. 282-283. Titkári kinevezése: FHKA HKA HFU r. Nr. 216. Konv. 1663. augusztus, föl. 51, 56. Pályájára: Fallenbüchl Z:. Állami (királyi és császári) tisztségviselők i. m. 218-219. Bosnyák Péter szándékolt kinevezését említi Lessenyei Nagy Ferenc a Wesselényi-szervezkedés kezdeteiről tett vallomásában. ÖStA HHStA UA Specialia Fasc. 295. Konv. D. föl. 11-18, föl. llr. 48 1569 végén Sopron városához intézett levelében 16 éves kancelláriai szolgálatáról ír. Sopron Város Levéltára Lad. XXIV et J. Fase. IV Nr. 26. (Ezt az adatot Dominkovits Péter levéltárigazgató úrnak köszönöm). 1575-ben nevezték ki az érseki nemesek palatínusává, amely tisztet megosztva viselte Bodroghy Gergellyel. ÖStA AVA HKA HFU r. Nr. 27. Konv. 1574. február, föl. 30-32.
