Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fazakas István: A magyar udvari kancellária és hivatalnokai a 16-18. században (Hivatalnoki karrierlehetőségek a kora újkori Magyarországon) V/1131
A MAGYAR UDVARI KANCELLÁRIA ÉS HIVATALNOKAI A 16-18. SZÁZADBAN 1137 Többen is voltak olyanok, akik titkári szolgálatból kiindulva jutottak a kancellári tisztségig. Elég, ha magára Oláh Miklósra,24 Liszthy Jánosra25 (t 1577) vagy Draskovich Györgyre26 (1525-1587) gondolunk. Később ilyen karrierekre már nincs példa. A későbbi idők kancellárjai Draskovich György után már hivatalvezetőként léptek tisztségükbe, legfeljebb kancellár-helyettesként szereztek némi tapasztalatot a leendő hivatalukban folyó munkáról. A kancellárok számára tisztségük ugyanakkor egyházi pályájukon kiváló előmeneteli lehetőséget kínált. Az uralkodóval való állandó érintkezés bizalmas kapcsolat felépítését tette lehetővé. Nem csoda, hogy az 1732-ig működő 23 egyházi kancellár27 közül hat személy elérte a legmagasabb magyar egyházi méltóságot és esztergomi érsek lett (Oláh Miklós, Kutassy János, if. Forgách Ferenc, Lippay György, Szelepcsényi György, Eszterházy Imre), másik négyen a kalocsai érseki székbe emelkedtek (id. Draskovich György, Pethe Márton, Lépes Bálint, Gubasóczy János), hat személy pedig egyházi tisztségei mellett helytartóként kormányozta az országot (Szalaházi Tamás, Oláh Miklós, Draskovich György, Kutasi János, ifj. Forgách Ferenc, Szelepcsényi György). A sikeres pálya mellett a kancellári tiszt a bukás lehetőségét is magában hordozta. Perényi Pétert 1542-ben az uralkodó a Buda visszafoglalására indított sikertelen vállalkozás után lefogatta, Szegedy Ferenc nyitrai püspök 1669-ben az uralkodó iránta megnyilvánuló bizalmatlanságát érezve mondott le.28 Hasonló okokból vált meg tisztétől a világi kancellárok közül Pálffy Miklós 1762-ben.29 Az esetenkénti kudarc nem cso-18-ról (Egyháztörténelmi emlékek. Szerk. Bunyitay Vince - Karácsonyi János - Rapaics Rajmund. I-V Bp. III. 503. Pályájára L: Mikó Árpád, - Pálffy Géza: A pozsonyi Szent Márton székesegyház késő reneszánsz és kora barokk síremlékei (16-17. század) [1]. Művészettörténeti Értesítő 51 (2002: 1-2. sz.) 118-121. 24 Oláh 1526-ben rövid ideig királyi titkár, majd Mária királyné titkára egészen Németalföldről való visszatéréséig (1539/1540), kancelláriai tisztségei már említésre kerültek. R. Várkonyi Ágnes: Oláh Miklós. In: Esztergomi érsekek. Szerk. Beke Margit. Esztergom 2003. 256-261. (további irodalommal); Fazekas István: Oláh Miklós, Mária királyné titkára (1526-1539). In: Habsburg Mária, Mohács özvegye. A királyné és udvara 1521-1531. Szerk. Réthelyi Orsolya, E Rom hány i Beatrix, Spekner Enikő, Végh András. Bp. 2005. 37-43. 25 Liszthy János 1554-ben már bizonyíthatóan titkárként működik, így említik az ekkor nyert címereslevélben (Ostereichische Nationalbibliothek, Wien Handschriften-, Autographen- und Nachlass-Sammlung (a továbbiakban ÖNB HAN) Cod. 8471 föl. 81r-92r). Kancelláriai működésére 1. még a 4. jegyzetet. Személyére: Fazekas István-. A Magyar Udvari Kancellária leltára 1577-ből. Fons 9. (2002: 1-3. sz.) 227-247. 26 Draskovich György 1554-1556 között működött tikárként, majd 1556 elejétől alkancellár: ÖStA HHStA Obersthofmeisteramt, Sonderreihe, Kt. 182 Nr. 36. Hofstaat, 1556 fol. 30v-31r, 1561- ben még alkancellárként említik egy elismervényben: a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday levéltára, Jemey-gyűjtemény II. k. p. 47-50, 1578-1586 között kancellár, amely tiszte helytartói kinevezésével ér véget (1586. szeptember 24.). Életére: Josephus Koller: História episeopatus Quinqueecclesiarum. I-VH. Posonii-Pestini 1782-1812. VI. 1-191., ill. Jozo Sopta: Juraj Draskovic. In: Zagrebacki biskupi i Nadbiskupi. Ured. F. Mirosevic. Zagreb 1995. 255-266. 27 1732-ig összesen két világi kancellár működött: Perényi Péter 1541-1542 és Illésházy Miklós 1706-1723 között. Fallenbüchl Zoltán-. Magyarország főméltóságai. Bp. 1988. 98-99. 28 Nádasdy Ferenc levele Lessenyei Nagy Ferenchez, 1667. február 8. Pottendorf. OStA HHStA UA Specialia, Fasc. 287. Konv. B. fol. 6-7. - V ö. Vanyó Tihamér: A bécsi nuncius jelentései Magyarországról 1666-1683. Pannonhalma 1935. 53. 29 Jellemzi a helyzetet Mária Terézia bizalmasához, gr. Sylva-Taroucához intézett néhány sora: „Értesítem, hogy Pálffy lemondott méltóságáról, sugalmaztuk neki, hogy ezt tegye... Egy éve és tíz
