Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezése (A Habsburg-, a pápai udvar és Magyarország az 1610-es évek derekán) V/1081
PÁZMÁNY PÉTER ESZTERGOMI ÉRSEKI KINEVEZÉSE 1095 lis 11-ei publikálása62 szinte kísértetiesen egybeesik a Pázmány érseki kinevezését lehetővé tevő diszpenzációs bréve előkészítésének és kiadásának időszakával. A pápai diplomácia e hozzáállás keretében sürgette folyamatosan — sőt gyakorlatilag minden egyéb ügyet ennek rendelt alá63 — az utódlás kérdésének rendezését is, méghozzá természetesen Ferdinánd javára. A még mindig nyomasztó európai spanyol hegemónia gyarapodását VIII. Kelemenhez (1592- 1605) és majd VIII. Orbánhoz (1623-1644) hasonlóan az egyébként spanyolbarátnak számító64 V Pál (1605-1621) sem látta szívesen. Az osztrák főherceg stájerországi uralkodását ugyanakkor konfesszionális szempontból ideálisnak tartotta. Ferdinánd uralkodói hatalma a jezsuiták és a gráci nunciatúra segítségével, továbbá jogi eszközök alkalmazásával, mint már előkerült, 1596-tól röpke két évtized alatt katolikus többségűvé tette korábban szinte teljesen evangélikus országát.65 A Habsburg-öröklés kérdése régóta a Habsburg-pápai tárgyalások középpontjában állott. Lodovico Ridolfi római császári ügyvivő már 1614. szeptember 20-ai jelentésében beszámolt arról, hogy a pápa mennyire sürgeti megoldását, és hogy V Pál szerint az örökös tartományok esetében a spanyolok nem támasztanak nehézséget, amennyiben azok Ferdinándra szállanak. Esetleges lázongás esetén pedig mozgósíthatók lennének az Eszak-Itáliában állomásozó spanyol csapatok.66 1614. december 4-én pedig arról ír, hogy a pápa üdvözölte Kiesi elképzeléseit a magyar és a cseh utódlás megoldására a fennálló viszonyok között, aminek köszönhetően a császári trónt biztosító római királyválasztásra is sor kerülhetne az első birodalmi gyűlésen.67 Ridolfi 1615. január 17-ei jelentésében részletezi, hogy egész pontosan mik is lehettek ezek az elképzelések, és élhetünk a gyanúval, hogy az előző napokban a császári ügyvivővel egyeztető — renden belüli problémái miatt és Forgách bíboros képviseletében épp Rómában Stato, Vescovi, vol. 190, föl. 346r; Segr. Stato, Nunz. Port., passim. Vö. Hammer Purgstall, Khlesl’s... Leben, III, n. 534 is. 62 ÖStA HHStA Handschriften., Ms. W 290, vol. 13, föl. 518rv. Vö. Hierarchia Catholica medii et recentioris aevi IY ed. Patritius Gauchat, Monasterii 1935, 13. ASV Fondo Borghese, Serie I, vol. 945, föl. 61v-62r. Uo., vol. 944, föl. 56v-57v; Segr. Stato, Principi, vol. 191, föl. 76r [vö. föl. 31r is]; Armarium XLY vol. 15, föl. 140rv. Vö. Kerschbaumer, Kardinal Kiesi, 218ssk is. A koronabíborosi kinevezésekre újabban von Thiessen, Außenpolitik im Zeichen personaler Herrschaft, 63-73. 63 Vö. ASV Fondo Borghese, Serie I, vol. 944, föl. 112rv; uo., föl. 155r-157r. Lásd még különösen uo., Serie II, vol. 159, passim és Segr. Stato, Nunz. Port., vol. 151, passim. 64 Vö. Guido Metzler, Die doppelte Peripherie. Neapel als römische Kolonie und als spanische Provinz, Römische Mikropolitik unter Papst Paul V, 179-334. 65 Ferdinánd grazi uralkodására hosszabban-rövidebben szinte valamennyi, a harmincéves háborúval, illetve előzményeivel foglalkozó, idézett és idézendő nemzetközi szakirodalom kitér. A főherceg karakteres jellemezése: Ferdinándy Mihály, Pázmány az államférfi. Születésének négyszázados évfordulójára, Katolikus Szemle 22 (1970) 201-217 és 315-328 (klny. 1-32), 9-12. 66 ÖStA HHStA Handschriften., Ms. W 290, vol. 13, föl. 30v-31r; ASV Fondo Borghese, Serie II, vol. 371, föl. 106rvskk; uo., vol. 162, föl. 5r-6r. llr. 13r. 39r. 47r. 48r. 57r („Sabbato si comincin il trattato della successione di Bohemia et di Ungheria”, 1614. szeptember 25.). 77r és passim. 67 ÖStA HHStA Handschriften., Ms. W 290, vol. 12, föl. 689rv; uo., Staatsabteilung Rom, Diplomatische Korrespondenz, Karton 49, föl. 57-92 (Konv. Ridolfi).
