Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezése (A Habsburg-, a pápai udvar és Magyarország az 1610-es évek derekán) V/1081
1086 TUSOR PÉTER A pápaság a kezdeti időszakban jelentős figyelmet fordított a magyarországi viszonyokra. Már V Pius (1566-1572) pontifikátusa idején felmerült egy apostoli vizitátor küldése, ami a prágai nunciatúra 1606. évi reformtervezetének is központi gondolata. A vizitátor küldését 1607-ben az új esztergomi érsek, Forgách Ferenc azonnali bíborosi kinevezése pótolta (Bakócz Tamás óta tulajdonképpen ő az első esztergomi bíboros).27 Forgách és püspöktársai fellépésére a Sanctum Officium 1609 tavaszán az In Coena Domini bullát alkalmazva kiközösítette az 1608. évi katolikusellenes törvényeket aláíró és kihirdető II. Mátyás királyt. Az uralkodó feloldozására csak azt követően került sor, hogy írásban vállalta: minden lehetséges eszközzel azon lesz, hogy a törvények végrehajtását „elszabotálja”.28 IV. A Szentszéktől kapott diplomáciai támasz jelentősége aligha becsülhető le. A katolikusok az 1604-1606 között zajló vallásháborút elvesztették. 1608- ban II. Mátyás a protestáns rendek segítségével került a magyar trónra, bátyja, Rudolf ellenében. Az új uralkodó nagymértékben osztozni kényszerült hatalmi rendszere működtetésében a többségükben protestáns rendekkel. A „rendi dualizmusnak” is nevezett szisztémában a hatalomgyakorlás aktív részese volt az országgyűlés által — négy, az uralkodó által jelölt főúrból — választott nádor (Palatínus Regni), mint a nemesség vezetője.29 30 A hosszú évtizedek óta (Nádasdy Tamás 1562. évi halálától) üresedésben hagyott tisztséget 1608-tól Illésházy István, halálát követően 1609-től Thurzó György töltötte be.1" Mindketten evangélikusok voltak. A nemesség mellett a másik „államalkotó” rend, a status ecclesiasticus vezetője a mindenkori esztergomi érsek, az ország prímása volt. Ót a király nevezte ki, és a magyar közjog szerint is csak akkor gyakorolhatta tisztségét teljes körűen, ha a pápa megerősítette. 1607-től, mint már előkerült, az esztergomi érsek Forgách Ferenc volt, akit még Rudolf választott ki. Forgách és a többi magyar püspök a jelentős mértékű térvesztés ellenére jól tudott sáfárkodni azzal a lehetőséggel, hogy a protestánsok az egyházi rendet nem tudták teljesen felszámolni és kiiktatni az ország közjogi rendszeréből, habár a fentebb ismertetett rendelkezések, továbbá a jezsuiták birtokképességének eltiltása és az óriási kiterjedésű egri püspökség átmeneti megszüntetése e téren is súlyos veszteség volt.31 monográfiájának vonatkozó fejezeteit: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig (Dissertationes Hungaricae ex história ecclesiae), München 1973. 27 Tusor Péter, „Ellenreformációs haditerv” 1606-ból, Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban (szerk.: G. Etényi Nóra-Hom Ildikó) Budapest, 2008, 73-91. 28 Tusor Péter, Az 1608. évi magyar törvények a római inkvizíció előtt: II. Mátyás kiközösítése, Aetas 2000, 4, 89-105. 29 Szíjártó, A diéta. A magyar rendek és az országgyűlés, i.h. 30 A magyar rendi vezetők archontológiája: Fallenbüchl Zoltán, Magyarország főméltóságai, Budapest, 1988. 31 Sörös Pongrácz, Forgách Ferencz a bíboros, i.m.; Ackermann Kálmán, Forgách Ferenc bíboros, esztergomi érsek. Életrajzi tanulmányok az ellenreformáció korához, Budapest, 1918; Tusor Péter, Purpura Pannonica. Az esztergomi bíborosi szék kialakulásának előzményei a 17. században (Collectanea Vaticana Hungáriáé [CVH] 1/3), Budapest-Róma, 2005, 59skk.
