Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezése (A Habsburg-, a pápai udvar és Magyarország az 1610-es évek derekán) V/1081
PÁZMÁNY PÉTER ESZTERGOMI ÉRSEKI KINEVEZÉSE 1083 Nagyszombatban. A Társaság szabályzata ugyanis tiltotta tagjai főpapi tisztségét, az egyházi méltóságok kerülésére a jezsuitáknak külön fogadalmat kellett tenniük. A jezsuita rend vezetői ennek megfelelően sokáig erősen ellene voltak rendtársuk prímási kinevezésének, aki renden belüli konfliktusai miatt már 1614-ben el kívánta hagyni a Társaságot, jórészt azért, mert közvetlen elöljárói mindjobban ellehetetlenítették működését.9 Az érseki előléptetés másik okaként Pázmány írói, térítői munkáját szokás előhozni.10 Kétségkívül nem mellékes mozzanat. Úgy tűnik azonban, hogy ez leginkább a magyar katolikus rendek számára — akiknek szerepét általánosságban szinte mindenki említi11 — lehetett meghatározó szempont. Elgondolkodtató viszont, hogy még az ő, a prímási szék mielőbbi betöltését sürgető 1615. novemberi emlékiratukban is többségben vannak a politikai, vagy inkább politikai jellegű szempontok.12 A római megnyilatkozásokban kifelé rendre az esztergomi főegyházmegye és a katolikus vallás érdekei szerepelnek, a belső diplomáciai levelezésben ugyanakkor már Magyarország szükségletei állnak az első helyen.13 Az 1620-1630-as években maga Muzio Vitelleschi generális szintén arra hivatkozva igyekezett gyengíteni Pázmány prelatúrájának precedens jellegét, hogy kénytelen-kelletlen elengedésére a Társaságból elsődlegesen a „Magyar Királyság üdve” miatt volt szükség!14 A korabeli magyar episzkopátus elmélyültebb proszopográfiai elemzésével kimutatható, hogy az esztergomi szék betöltésében a kora újkor folyamán alkalmazott szempontoknak — a forrásokban rendre előtűnő érveléssel ellentétben — több főpap is megfelelt volna, leginkább az átmenetileg szóba is került, és Roberto Bellarmino bíboros által támogatott Telegdy János, a hitvitázó Telegdy Miklós unokaöccse.15 A magyar (egyház)történelemben azonban páratlan módon egy rendjén belül súlyos problémákkal küszködő jezsuita szerzetesből, elődjének gyóntatójából lett nem lebecsülendő egyház- és világi jogi nehézségek ellenére16 egy év leforgása alatt a magyar hierarchia irányítója, az ország első 9 A renden belüli problémák részletes ismertetése: Lukács, Jezsuita maradt-e Pázmány, 197skk; Lukács-Szabó, Autour de la nomination de Pázmány, 77skk. 10 Sík, Pázmány, 172-174. 11 Fraknói, Pázmány... és kora, I, 183; Óry-Szabó, Pázmány, 42. Lukács, Jezsuita maradt-e Pázmány, 206-207. Bitskey, Pázmány, 114 is. 12 Vö. Lukács, Jezsuita maradt-e Pázmány, Dók., n. 6. 7 és 11 (jegyzetekkel); valamint Archivio Segreto Vaticano (ASV), Segreteria di Stato, Principi, vol. 57, föl. 325rv. 13 ASV Segr. Stato, Nunziatura di Portogallo, vol. 151, 146v-147r; Fondo Borghese, Serie I, vol. 945, föl. 185r; Segr. Stato, Germania, vol. 27, föl. 156v-157r; uo. vol. 443, föl. 374r; Archivio Generalizio - Sezione Storica Chierici Regolari Somaschi, Roma, P-d 1053, föl. 29r-31v. 14 Lukács, Jezsuita maradt-e Pázmány, Dók., n. 24; vö. uo., 217, 87. sz. jegyzet is; Ory-Szabó, Pázmány, 44. 15 A magyar hierarchiából négy személy jöhetett szóba az ország prímásaként. Almásy Pál váci püspök és Náprágy Demeter kalocsai érsek életkoruknál fogva ideális átmeneti jelöltek lettek volna, továbbá Pyber János pécsi püspök és Telegdy. Utóbbi 1637-ben, Pázmány halálakor lépéseket tett kinevezése érdekében. Bellarmino támogatására: Fraknói, Pázmány... és kora, I, 187-188 és 619; Magyarország. .. összeköttetései a Szentszékkel, III, 289; Lukács, Jezsuita maradt-e Pázmány, 223, 4. j.; ASV Fondo Borghese, Serie I, vol. 945, föl. 40r-Alr; Segr. Stato, Germania, vol. 27, föl. 39r-40r; uo., vol. 443, föl. 333r. 16 Lukács-Szabó, Autour de la nomination de Pázmány, i.m.; Lukács, Jezsuita maradt-e Pázmány, i.m.; Sávai János, Pázmány és a szomaszkok. A szomaszkok genovai levéltárának dokumentu-
