Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Mitrovits Miklós: Együtt vagy külön utakon a szocializmushoz? I/91
104 MITROVITS MIKLÓS fogalmazták meg ezen elvre épülő rendszerek kritikáját, sokan végleg szakítottak a kommunizmussal.36 A sztálinizmus-kritika tehát új erőre kapott minden szocialista országban. Március folyamán mind az MDP KV (március 12-13.), mind a CSKP KB (március 29-30.) plénuma megvitatta a XX. kongresszus hozadékát. Szavakban mindkét pártvezetés levonta a tanulságot, bár inkább a kivárásra helyezkedtek.37 Lengyelországban bonyolultabbá vált a helyzet ugyanis Boleslaw Bierut még Moszkvában elhunyt. A temetésére Varsóba érkező Hruscsov jelenlétében választották meg Edward Ochabot a párt új vezetőjévé. Eközben azonban már rendkívül élén vita bontakozott ki az országban Hruscsov titkos beszédével kapcsolatosan.38 A történelem tehát túllépett az 1956 előtti „új szakasz” mérsékelt változtatások politikáján. Az új feltételrendszerben a kérdés már úgy merült fel, hogy sztálini típusú államszocializmus, a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus kőbe vésett elvei tarthatóak-e, illetve követendőek-e? Ha nem, akkor hogyan másképpen? Ettől volt hangos a közélet 1956 tavaszától Csehszlovákiában, de leginkább Lengyelországban és Magyarországon, és ebbe a vitába kapcsolódott be Jugoszlávia 1956 végétől, amely önmagát látta igazolva. 1956-1957 eseményei abban is különböznek a korábbi időszaktól, hogy áthelyeződnek a súlypontok. Míg korábban Moszkva irányította az eseményeket, szinte elhanyagolható volt a szocialista tábor országainak egymásra hatása, addig ebben az időszakban leginkább e horizontális hatások érvényesültek, sok esetben ezek befolyásolták a térségben zajló bel- és külpolitikai folyamatokat. Ekkor és ezektől a vitáktól vált a szocialista blokk igazi blokká, amikor nem már nem kizárólag Moszkva jelentette az igazodási pontot, hanem az irányvonalak a kölcsönhatások kereszttüzében alakultak ki. A kommunista pártok szempontjából Csehszlovákiában volt a legkedvezőbb a helyzet. A vezetőváltás már nem volt aktuális: még 1953-ban Gottwald halála után Novotny került a párt élére, aki Hruscsov bizalmát is megszerezte. Az „új szakasz” politikája, valamint az a komparatív előny, amivel az ország gazdasági értelemben rendelkezett — a megörökölt fejlett ipar — lehetővé tette, hogy az 1953-as plzeni sztrájkok után lecsillapítsa a lakosság elégedetlenségét. 1953 és 1956 között hatszor csökkentették, összesen 18 százalékkal a fogyasztási cikkek árait, számos intézkedés történt a lakásépítések és a fizetésemelés terén, de erősítették a szlovák nemzeti intézmények és tanácsok pozícióit is. Olyannyira sikeres volt a csehszlovák politika, hogy 1956-ban valóban nem volt olyan mértékű társadalmi elégedetlenség, mint Lengyelországban és 36 M. J. Prozumensikov: „Szekretnif dokiad Ny. Sz. Hruscsova na XX szjezgye KPSZSZ i mezsdunarodnoje kommunyisztyicseszkoje dvizsenyije. In: Dokiad Ny. Sz. Hruscsova o kultye licsnosztyi na XX szjezgye KPSZSZ. Otv.Red.: K. Aimer-Macher, Moszkva, ROSSZPEN, 2002, 17-40. 37 Rákosi Mátyás beszédét lásd: Tartós békéért, népi demokráciáért! 1956. március 25.; Antonin Novotny felszólalását lásd: Tartós békéért, népi demokráciáért! 1956. április 15. 38 J. A. Szczepanski „Petnym glosem” című cikkeiben (Trybuna Ludu - március 26., április 8.) radikális változtatást követelt a kultúrpolitikában. A Po Prostu vezércikkben követelte a politikai változásokat. A „Co robic?” c. cikkben javasolták a kommunista Lengyel If úsági Szövetség (ZMP) feloszlatását és egy új szervezet létrehozását.
