Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Mitrovits Miklós: Együtt vagy külön utakon a szocializmushoz? I/91
103 jelentett, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja ekkor foglalt állást hivatalosan a legfelsőbb pártfórumon e kérdésben. Az addig kétoldalú titkos tárgyalások témái most nyilvánosságot kaptak és a szovjet vezetés megerősítette a korábban „új szakaszként” ismert irányvonalat, illetve a „békés egymás mellett élés elvének” doktrínáját.33 Sokkal nagyobb hatása volt azonban Hruscsov „titkos” beszédének, amelyet csak a kongresszus küldöttei és az új KB tagjai hallgathattak meg.34 A beszéd szövegét elutazásuk előtt megkapták azok a kommunista pártvezetők, akik hatalmon voltak az országukban. Nem sokkal később azonban úgy döntött a szovjet pártvezetés, hogy az egész párt és a Komszomol is megismerheti azt. Hruscsov keményen támadta Sztálin személyét és politikáját nem csupán a személyi kultuszáért és a terrorban játszott szerepért, hanem még a világháborúban elkövetett állítólagos hibáiért is. Ugyanakkor vigyázott arra, hogy mindig Leninre hivatkozva megvédje a szovjet rendszert és kizárólag Sztálin bűneire helyezze a hangsúlyt, valamint arra is ügyelt, hogy az áldozatokkal kapcsolatban kizárólag a kommunistákról essen szó. A bűnök lajstromba vételére Hruscsovnak több oka is lehetett. Belpolitikai szempontból leginkább az valószínűsíthető, hogy a rehabilitációval a Sztálinhoz köthető politikai ellenfeleit szerette volna lejáratni, ellehetetleníteni (pl. Malenkov), másfelől preventív cselekedetként — inkább ő, mint más — biztosíthatta magát, hogy ne kerüljön a vádlottak padjára. Végül azt is felmérte, hogy olyan méreteket öltött a sztálini represszió, hogy nem lehet „titkolni” a társadalom (leginkább a pártapparátus) elől e kérdéseket, „nyíltan” kell róla beszélni.35 Az SZKP első titkára legfőbb célja azonban az volt, hogy segítse a kommunista mozgalom eszmei és ideológiád megújulását, vagyis tiszta lapot nyisson mind az SZKP történetében, mint a többi kommunista párttal való nemzetközi kapcsolatokban. Ez utóbbi tekintve visszájára sült el a terv. A titkos beszéd komoly ideológiai és politikai válsághoz vezetett a szocialista táborban, a sztálini mintájú rendszerek kritikusai számára óriási muníciót adott. Ezen felül megrendítette a Szovjetunió tekintélyét is, megingott a bizalom Moszkva szavahihetőségben. A beszédnek ugyanakkor volt közvetett hatása is: ha Sztálin tevékenysége ilyen kemény kritika alá került, akkor az lehetőséget adhat arra is, hogy az egyes országokban felülvizsgálják a szocializmus építésének addigi — szovjet mintára épülő — tapasztalatait. Ezzel szoros összefüggésben e beszéd ahhoz is hozzájárult, hogy számos értelmiségi elvesztette hitét a marxizmus-leninizmusban, egyre többen A DESZTALINIZÁCIÓ ELSŐ SZAKASZA KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN 33 Lásd Hruscsov beszédét és az elfogadott határozatokat: Az SZKP XX. kongresszusa (1956. február 14-25.). Budapest, Szikra, 1956, 9-144., 545-647. 34 Nyikita Hruscsov: A személyi kultuszról és következményeiről. Beszámoló az SZKP XX. kongresszusának zárt ülésén, 1956. február 25. Budapest, Kossuth Kiadó, 1988. A titkos beszéd hatásairól és a szovjet desztalinizációról értékes tanulmányokat közöl: Polly Jones (ed.): The Dilemmas of De-Stalinization. Negotiating cultural and social change in the Khrushchev era. London-New York, Routledge, 2006. 35 A táborokból szabaduló tömegeknek óriási hatása volt a szovjet desztalinizációs folyamatban. Lásd: Stephen F. Cohen: Rethinking the Soviet Experience. Politics and History Since 1917. New York-Oxford, Oxford University Press, 1985, 96-100. Lásd még: Baráth Magdolna: Az SZKP XX. kongresszusa a legújabb orosz szakirodalom tükrében. Múltunk, (2006) 2. sz. 177-200.
