Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
FEHÉR LAJOS GYERMEK- ÉS IFJÚKORA (1917-1939) 1019 Id. Fehér Gyula, Lajos fia születése előtt még a falutól 12 km-re élő tanyasi bérlő volt, aki számára az első lépcsőfokot az anyagi és társadalmi felemelkedés útján a belterületre való beköltözés jelentette. Mint láttuk, előbb bérelt házban, majd a nagyapától vettben éltek, amely vételárának felét le kellett törleszteni. A mindenféle foglalkozással próbálkozó apát egy szerencsés öröklés segítette, hiszen 1936-ban, a nagyapa halálakor megörökölte annak öt holdját. Ezzel agrárproletárból törpebirtokossá lépett elő. Nem elégedett meg, hanem továbbá két-három hold megvásárlásán törte a fejét.70 Egy feltehetően 1942-ből származó csendőrségi feljegyzésben, amely a volt márciusi frontosok elleni vizsgálat során keletkezett, már az alábbiakat olvashatjuk id. Fehér Gyuláról: „A községben egy háza, a község határában pedig 7-8 hold földje van. A községben, mint rendes, dolgos, tisztességes embert ismerik.”71 Vagyis nem csupán vágyálom maradt annak a bizonyos 2-3 holdnak a megszerzése, hanem öt-hat esztendő alatt valósággá vált. Sőt az 1945-ös földosztáskor további két hold földet kapott, vagyis birtokállománya megközelítette, vagy meg is haladhatta a 10 kát. holdat.72 Mindez azt jelentette, hogy a világháború végét követően a kisbirtokosok közé emelkedett. Ha szerényebb becslést alkalmazunk, s nagyjából 9-10 holdnyira becsüljük Fehér Gyula földjének területét, akkor is a nagyobb birtokosok közé kell sorolnunk. Ugyanis 1945-ben a szeghalmi földtulajdonosok 58,7%-a 1 és 5 hold közötti földterülettel rendelkezett, s ehhez még hozzá kellene vennünk a 6 és 9 hold közöttieket is, akiket nem jelöl külön a statisztika.73 Vagyis Fehér Gyula harminc esztendő alatt ház és föld nélküli tanyasi gazdából 10 hold körüli falusi kisbirtokossá küzdötte fel magát. Elérte, rosszabb esetben megközelítette a kisparaszti kategória alsó határát. Mindez szerencsés esetben, nagymértékben a föld minőségétől és a gazdálkodó rátermettségétől függően, biztosíthatta a család jövedelmének nagyobbik részét. Bár az Alföldön ennél a birtoknagyságnál még inkább az volt a jellemző, hogy a gazdának nagyobb birtokosoknál is munkát kellett vállalnia a tisztességes életszínvonal fenntartásához.74 Ez a típusú ember minden bizonnyal fontosnak tartotta gyermekei továbbtanulását, a paraszti sorból való kiemelésüket is. Bár a döntés nem feltétlenül tűnt véglegesnek, hiszen még csak 1928-at írunk, a nagy gazdasági válság előtt járunk, ami könnyen megingathatta volna az édesapa elhatározását. Hogy mégsem így történt, abban már Fehér Lajos saját cselekedeteinek is fontos szerep jutott. 70 Curriculum vitae i. m. 451. 71 Cím, szerző és dátum nélküli feljegyzés az egykori Márciusi Front debreceni tagjaira vonatkozó iratok között MNL OL K 150 Belügyminisztérium Általános Iratok (PTI651. f.) 11/42. (126. cs.). 72 Benkő Péter i. m. 124. 73 Boruzs Józsefné: Adatok Szeghalom felszabadulást követő kulturális fejlődéséből (1945-1949). (A tanulmányból egy birtokmegoszlásra vonatkozó táblázatot használtam fel.) Szeghalom 466. 74 Gunst Péter. A magyar agrártársadalom 1919-1945 között In: A magyar agrártársadalom a jobbágyság felszabadításától napjainkig Bp., Napvilág, 1998. 256-257.
