Századok – 2014

MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005

1018 PAPP ISTVÁN kalmával ellátogató barátságos tanítót megidézi.65 Ezeknél sokkal fontosabb, hogy Szeghalmi Gyulának köszönhette, hogy nem egészen 9 esztendős korá­ban, 1928 nyarán kéthetes kirándulást tehetett a szülőföldjétől nagyon messze eső tájakon. Világot láthatott nagyon fiatalon, s ez szinte elképzelhetetlennek tűnt egy vele egyidős parasztfiú számára. Fehérnek kevés olyan élménye volt, amelyet az 1941-es és a 70-es években írott visszaemlékezésében is csaknem ugyanazokkal a szavakkal, ugyan azzal a meleg, őszinte érzéssel örökített meg. Mindezt érdemesnek tartom szó szerint idézni: „A negyedik osztály befejezése után, 1928. nyár elején, a szeghalmi református egyház, Szeghalmi Gyula ele­­miiskola-igazgató kezdeményezésére, a legjobb tanulókat (a három felső osz­tályból) kéthetes kirándulásra küldte Pestre és a Dunántúlra. Mint szegény sorsú jó tanuló én is elmehettem. ... A kirándulás során megnéztük Budapes­tet, a visegrádi várat, Esztergomot, Balatonfüredet, Tihanyt (az ekhó ekkor még szólt) és Hévízt.”66 A kezdeményezés voltaképpen folytatása volt az előző évinek, amikor Miskolc, Eger és Aggtelek vidékére kirándultak a református népiskola tanulói, közülük 15-en ingyen a jó osztályozó vizsga jutalmaként.67 Jelképes erővel bírt ez a kirándulás: a szülői háztól való eltávolodás kezdetét je­lentette Fehér Lajos számára.68 Szeghalmi Gyula kitárta az ablakot Fehér Lajos előtt, de nem csupán két hétre, hanem sokkal hosszabb időre. Rábeszélte a szülőket, hogy a jó eszű fiút írassák be a három évvel korábban alapított Péter András Reálgimnáziumba. Fehér Lajos erről a fontos eseményről így nyilatkozott: „1928-ban bátyámmal gimnáziumba mentünk, amely akkor nyílt meg Szeghalmon. Rokonok, utcabe­liek szemében csudálkozó kérdőjel ült ki: apám kétkezi proletár volt öt gyerek­kel (a legkisebbik akkor nyáron érkezett meg). Hogy hogyan szánta rá apám magát erre az elhatározásra, még ma sincs tisztázva. Nem beszél róla.”69 Úgy véljük, hogy ezt a döntést egy olyan ember hozta meg, akit szintén a kiemelkedés vágya fűtött. Óhatatlanul is felötlik a kérdés, hogy hol is helyez­hetjük el Fehér Lajos családját a korabeli falu társadalmán belül. Mindez azért izgalmas, mivel azokat a jeleket, motívumokat keressük, amelyek megmagya­rázhatják, miért döntöttek úgy a szülők, hogy két fiukat: Lajost és Gyulát is gimnáziumba adják, vagyis kiszakítják a paraszti sors folytonosságából. 65 így történt i. m. 19. 66 így történt i. m. 23. 67 A szeghalmi ref. népiskolai tanulók kirándulása Szeghalomvidéki Hírlap 1927. június 26. 2. 68 Manapság szinte lehetetlen elképzelni, hogy az 1920-as évek végének közlekedési viszonyai között mit jelentett egy Fehér Lajoshoz hasonló parasztfiúnak egy ilyen kirándulás. Ennek érzékel­tetésére álljon itt egy példa, ami egy Szeghalomtól 40 km-re lévő tanyavilágban élő 14 éves fiúra vo­natkozik. „Nevezett képességei általánosak a hozzá hasonló tanyán nevelkedett paraszt fiatalokéval. A városban nevelkedett fiatalokhoz képest kissé el van maradva. Ezt bizonyítja az is, hogy vonaton nem mer utazni. A tél folyamán, amikor arra kérte egyik alkalommal nagybátyja, hogy a szüleihez ne kerékpárral, hanem vonattal menjen a rossz idő miatt, nevezett azt mondta, hogy nem megy vo­nattal, mert még vonaton nem ült.” Pálinkás Sándor mezőtúri lakos környezettanulmánya, 1958. május 23. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban ÁBTL) 3. 1. 5. 0-12107 Mezőtúri szervezkedők 20-21. 69 Curriculum vitae i. m. 449.

Next

/
Oldalképek
Tartalom