Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
végzett, pedagógiai könyveket írt. Részt vett Békés vármegye közművelődési bizottságának munkájában, tanfelügyelői feladatokat látott el több településen, tisztségeket vállalt a református egyházi közéletben is. Az I. világháborúban üvegfestményeket készített harctéri élményeiről a közös hadügyminisztérium számára és két ízben is kisebb kormánykitüntetésben részesült. Vagyis rendkívüli energiával és szervezőkészséggel megáldott tanítót tisztelhetünk Szeghalmi Gyula személyében, aki nyilvánvalóan hamar kinőtte a kis falusi népiskola kereteit. Talán elégedetlensége miatt vállalt szerepet a Tanácsköztársaság idején, de ekkor is elég visszafogottan. Nem került be a helybeli direktóriumba, hamarosan el is hagyta a községet. Egyébként 1918 és 1919 forradalmai eléggé visszhangtalanul vonultak el Szeghalom parasztságának feje fölött. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a legcsekélyebb társadalmi elégedetlenséget is árgus szemekkel vizsgáló kutató kénytelen volt megállapítani: „A személyi kapcsolatok hiánya és a szeghalmi tömegek iskolázatlansága egyaránt vezető szerepet játszott abban, hogy a kommunista mozgalomnak még nem voltak résztvevői a Tanácsköztársaság időszaka előtt a Sárrét központjában.”60 Fehér Lajosnak az a kijelentése, hogy könyörtelen belső száműzetésre ítélték volna Szeghalmit, szintén nem állja meg a helyét, mivel 1927-ben a református egyházközség 12 presbiterének egyikévé, 1929-ben pedig a Békés vármegyei törvényhatósági bizottság póttagjává választották.61 Bár kétség kívül megpróbálták őt eltávolítani az iskola éléről, még elmebeteggé nyilvánítása árán is, de végül a presbitérium 1933-ban megerősítette őt iskolaigazgatói tisztségében. Bár a konfliktus során előkerültek az 1919-es szerepvállalására62 vonatkozó érvek is, úgy tűnik ez a viszálykodás részét képezte a szeghalmi református egyházon belüli gyűlölködésnek.63 Nem túlságosan valószínű, hogy Fehér Lajosnak tíz év körüli kisgyerekként pontos, ötven év távlatával is jól felidézhető emlékei voltak Szeghalmi Gyula közéleti szerepléséről. Sokkal inkább egy saját szándékai szerint megalkotott figurával van ebben az esetben dolgunk. Az, hogy apró gyermekként csodálta a széles műveltséggel bíró, jó irodalmi vénával rendelkező64 tanítót, teljes mértékben hihető. Az is hiteles, ahogyan a Földmívelő Munkáskörbe a március 15-ei ünnepélyes birkapörkölt főzések alFEHÉR LAJOS GYERMEK- ÉS IFJÚKORA (1917-1939) 1017 60 Szabó Ferenc i. m. 303. 61 Presbiter választás Szeghalmon Szeghalomvidéki Hírlap 1927. január 1. 2.; Vármegyei törvényhatósági bizottsági tagokat választottak Szeghalomvidéki Hírlap 1929. november 10. 3. 62 Szeghalmi Gyula főként a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt vett részt aktívan a helyi politikai életben. Ennek ellenére március 21-ét követően nem választották be a falu direktóriumába. Azonban már április végén el kellett hagynia Békés megyét a román csapatok előrenyomulása miatt. Ezt követően agitárorképző iskolát végzett és az ország több megyéjében pedagógusok előtt tartott politikai előadásokat. 1919-et követően nem indult ellene eljárás, csupán az egyházközséggel került két alkalommal is összeütközésbe. Szabó Ferenc i. m. 315-316., 327. 63 Egy héttel azután, hogy 1929-ben vizsgálat indult Szeghalmi ellen, Egy egyháza sorsáért aggódó Kálvinista aláírással panaszos levél jelent meg a Szeghalomvidéki Hírlap hasábjain. Ebből érdemes az alábbi mondatokat idézni: „Hány helyen tárgyalnak iskolázatlan emberek iskolakérdésekről, akik szemében a könyvtárak, szertárak létesítése fölösleges pénzpocséklás. Hány helyen bírálgatják a tanítót és a tanárt olyan emberek, akik a sok izé-tői nem tudnak egy összefüggő mondatot kinyögni.” 1929. szeptember 29. 2. 64 Ennek bizonyságául lásd Szeghalmi Szennovitz Gyula: A Végvidék mondaköre Gyoma, FEMKE, 1904. Ebben a kötetben 19 történeti mondát olvashatunk, kedélyes stílusban, ízes magyarsággal elbeszélve.
