Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Róbert: A Liberális Internacionálé (Liberal International) Magyar Csoportja, 1949-1994. Magyarok egy nemzetközi pártszervezetben IV/983
984 SZABÓ RÓBERT a Belga Liberális Párt centenáriumi ünnepségén fogalmazódott meg, ahol a belga, francia, német, brit, olasz, spanyol, svájci és svéd liberális pártok képviseltették magukat. Rövid előzetes oslói tanácskozás után a Liberal Manifesto elfogadásakor 19 országból érkezett küldöttek erősítették meg aláírásukkal pártjuk csatlakozását a memorandumhoz. Magyarországról magát liberális pártnak tekintő politikai szervezet (mint a Polgári Demokrata Párt és a Magyar Radikális Párt) nem delegálhatott küldöttet a tanácskozásra. A külföldön élő magyar liberálisok nevében Hevesy Pál volt diplomata, Magyarország egykori állandó népszövetségi képviselője írta alá a memorandumot.1 (Szerepe erre az egyetlen alkalomra szorítkozott, neve később nem fordult elő az LI és a Magyar Csoport egyetlen iratában sem.) A korábban ismert — főleg a kommunista — nemzetközi szervezetek centralizált működésével ellentétben, az LI a kezdetektől fogva a szabadelvű pártoknak olyan világméretű fóruma volt, amely tagszervezeteit egyenlőnek tekintette, s kiemelt figyelmet fordított a vasfüggöny mögött élő országok száműzött liberálisainak tömörítésére is. A liberális világszervezet alapintézményei hamar kialakultak; az éves kongresszuson a szervezet tagpártjainak küldöttei, egyéni tagok és megfigyelő státuszú személyek vitatják meg ma is a nemzetközi helyzetet, s a liberalizmus időszerű helyzetével kapcsolatos határozatokat fogadnak el. A kongresszus a legfőbb politizáló fórum, ahol az LI bizottságai által kijelölt témákat a nemzeti csoportok ajánlásainak figyelembe vételével nyílt fórumokon beszélik meg s szavazással alakítják ki a végső határozatokat. Két kongresszus között az évente három alkalommal ülésező végrehajtó bizottság (Executive Committee, EC) az egyik legfontosabb döntéshozó szerv; az adminisztratív ügyeket intézi, s figyelemmel kíséri a nemzetközi politikai helyzetet. (Újonnan belépni szándékozó liberális párt csatlakozásának ügye is eléjük kerül, s álláspontjuk ismeretében dönt a jelölés sorsáról a kongresszus.) Ma már létezik az alelnökökből álló Bureau, 1964-től fóruma van a pártvezérek tanácskozásának (Leaders‘ Meeting), és ismert a speciális szak-albizottságok rendszere (Special Sub-Committees) is. A nemzetközi politikához hasonlóan a politikai pártok terrénumában is jelentkezett a világ kettéosztódása, a hidegháború megnyilvánulása. Ez a Liberális Internacionálé életében is nyomon követhető. A rendelkezésre álló források szerint 1948 végén, 1949. január elején alakult meg a Száműzött Liberálisok Bizottsága (Committee of Liberal Exiles, CLE), azon küldöttekből, akik li1 Julie Smith: A Sense of Liberty. The History of Liberal International. London 1997. 81. - Hevesy Pál (1883-1987) diplomata, külügyminisztériumi munkatárs. Külföldi jogi tanulmányok folytatása után Budapesten vármegyei jegyző volt, majd 1908-ban külügyi szolgálatba állt. Első állomáshelye Konstantinápoly volt, a Monarchia utolsó diplomatájaként Madridban képviselte a dualista államot. 1927 és 1931 között a Népszövetségnél a magyar delegáció vezetője. 1942-ben kilépett a külügyi szolgálatból, angol állampolgárságot kapott, Londonban élt, később a szigetországból Ausztriába költözött. - Már a kortársak sem voltak teljesen tisztában azzal, hogy ki is képviselte Magyarországot a Liberális Internacionálé megalakításakor. Vészy Mátyás pl. Apponyi György gróf jelenlétére emlékezett. Archiv des Liberalismus (ADL) der Friedrich-Naumann-Stiftung für die Freiheit. ADL 10472/2, Liberal International:Hungary (BDR 1957-82). Mrs. Daisy Finney levele Derick Mirfm főtitkárnak, 1958. január 6.
