Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Mitrovits Miklós: Együtt vagy külön utakon a szocializmushoz? I/91
A DESZTALINIZÁCIÓ ELSŐ SZAKASZA KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN 95 Nemzeti Frontot (igaz a CSKP-nak abszolút többsége volt benne), de ez nem jelentett már valódi pluralizmust. Ezen intézkedések azt szolgálták, hogy a világ felé fenntartsák a demokrácia látszatát.10 A „csehszlovák út” a szocializmushoz azt tételezte, hogy egy iparilag fejlett országban, ahol vannak bizonyos demokratikus hagyományok lehetséges „békés úton” a népi demokrácia által eljutni a szocializmushoz. Ennek a történelmi tapasztalatnak jelentős szerepe lett a csehszlovák desztalinizációs folyamatban is. Hiszen Csehszlovákiában nem arról folyt a vita, hogy Sztálin halála után mennyire kell, illetve mennyire szükséges eltérni a „szovjet mintától”, lehetséges-e eljutni a szocializmushoz külön utakon, hanem éppen ellenkezőleg: a CSKP vezetői azt bizonygatták, hogy ők már a kezdetektől saját úton haladnak Gottwald vezetésével és nagyon közel vannak a célhoz.11 Éppen ezért, amikor Sztálin temetése után néhány nappal Element Gottwald is elhunyt, nem lehetett a sztálinizmus-kritika céltáblájává őt megtenni. Gottwald személyesítette meg a „csehszlovák utat”, így személyi kultusza, amely halála után még erősödött is, szorosan összekapcsolódott a csehszlovák szocializmus kérdésével.12 Gottwald halála ugyanakkor vezetési válságot okozott Csehszlovákiában. Gottwald egyszerre volt Csehszlovákia elnöke és a párt elnöke (predseda) is. Az államfői poszton Antonín Zápotocky követte, ám Gottwaldhoz hasonló tekintéllyel rendelkező pártvezető nem akadt, így megszüntették a pártelnöki funkciót. Antonín Novotnyt a CSKP KB csak 1953 szeptemberében választotta meg hivatalosan a párt első titkárává.13 Megosztottá vált tehát a hatalom, hiszen Csehszlovákiában hagyományosan erős pozíciókkal rendelkezett az államfő még akkor is, ha az 1948-as alkotmány e jogköröket csorbította, a társadalom szemében megmaradt a jelentősége. A vezetési válsággal egyidejűleg gazdasági problémák is nehezítették a helyzetet. A túlzott iparosítás, illetve a fegyvergyártásra fordított óriási összegű beruházások következtében a lakosság, főképpen a munkások jelentős készpénz tartalékkal rendelkeztek, ám a mezőgazdaság elhanyagolása miatt a fogyasztási cikkek mennyisége jóval elmaradt a kereslettől. Éppen ezért a Nemzetgyűlés 1953. május 30-i plenáris ülésén elfogadták a pénzreformra, valamint 10 Jiri Kocian: System polityczny w Czechoslowacji w latach 1948-1989. In: Od transformacji do transformacji. Polska i Czechostowacja w latach 1947(1948)-1989. Red.: Jan Jacek Bruski - Eduard Maur - Michal Pulaski - Jaroslav Valenta. Praha, 2001, 46-47. 11 Az SZKP XXI. kongresszusát követően, 1960 nyarán a CSKP országos konferenciája a régióban elsőként deklarálta, hogy Csehszlovákiában „lerakták a szocializmus alapjait”. Lásd: Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája. 1960. július 5. - július 7-ig. Pozsony, Pravda Kiadó, 1960. 12 Érdemes megjegyezni, hogy a szakirodalomban tévesen elterjedt nézet szerint Rudolf Slánsky pere volt a csehszlovák „Tito-per”, valójában Slánskyt nem a „nemzeti út” képviselete miatt ítélték el, hanem éppen ellenkezőleg. A pernek erősen cseh nacionalista és antiszemita kicsengése volt, Slánsky ellen éppen az internacionalizmusa volt a fő vád, éppen ezért „természetesen” zsidó származását erőteljesen kidomborították. Az sem mellékes, hogy Gottwald sokáig ellenezte Slánsky letartóztatását, Sztálinnak komoly erőfeszítésébe került az ügy keresztül vitele. Lásd: Igor Lukes: Rudolf Slánsky. His Trials and Trial. Washington, Cold War International History Project - Woodrow Wilson International Center for Scholars (Working Paper 50). 13 Jiri Pernes: Kryzys rezimu komunistycznego w Czechoslowacji. In: Od transformacji do transformacji... i. m. 84.
