Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Mitrovits Miklós: Együtt vagy külön utakon a szocializmushoz? I/91
96 MITROVITS MIKLÓS az élelmiszer- és iparcikkek jegyrendszerének megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. A cseh koronát aranyalapra helyezték, valamint a régi bankjegyek helyett újakat vezettek be. A régi és az új bankjegyek átváltása kedvezőtlen volt a lakosságra nézve, de éppen ez volt a légyege: a lakossági tartalékokat szerette volna a kormányzat csökkenteni. A lakosságra nézve kedvezőtlen pénzváltás társadalmi elégedetlenséget szült és a munkások sztrájkba léptek. A legjelentősebb tiltakozást plzeni Skoda-gyár munkásai szervezték, amit a hatalom brutálisan levert. A tanulságokat le kellett vonni. Augusztus első napjaiban Zápotocky a Kladno melletti Klicava duzzasztónál elmondott beszédében elítélte az erőszakos kollektivizálást, s ígéretet tett arra, hogy a parasztok kiléphetnek a téeszekből. Ezzel párhuzamosan összeült a CSKP központi bizottsága is, amely határozatot hozott a párton belüli demokrácia érvényesítéséről, a tisztogatások leállításáról, a népképviseleti szervek szerepének visszaállításáról és a feszített iparosítás mérsékléséről. Moszkvai nyomásra elfogadták az „augusztusi téziseket”, amelyben először beszéltek a gazdaságban elkövetett súlyos hibákról. A téziseket azonban nem hozták nyilvánosságra.14 Egy hónappal később az újabb KB plénum meghirdette az „új szakaszt”, amely az iparosítás ütemének csökkentését, a pártdemokrácia érvényesítését, a perek felülvizsgálatát ígérte. Az „új szakasz” politikájában törést okoztak az 1954. áprilisi moszkvai titkos csehszlovák-szovjet tárgyalások. Hruscsov kritikában részesítette Zápotockyt annak ellenére, hogy a mezőgazdasági kérdésekben inkább neki adott igazat. A szovjet vezetőt végül Novotny győzte meg. Ettől kezdve Zápotocky pozíciója gyengülni kezdett, Novotny pedig erősödött,15 ezzel együtt az „új szakasz” politikája is lelassult. A csehszlovák desztalinizáció ezen korai időszakának végét jelezte 1955. február 11-én Novotny előadása a KB plénumán és az ott elfogadott határozat, amely a mezőgazdaság kollektivizálásának felgyorsításáról és befejezéséről szólt. Igaz, az új irányvonal már nem tért vissza a sztálinista felfogáshoz, amely kizárólag az osztályharc kérdéseként kezelte a kollektivizálást. Leszögezte ugyan, hogy a téeszesítés lelassulásának egyik oka „az osztályharc lebecsülése a falvakon”, ami ahhoz vezet, hogy elégtelen intézkedéseket foganatosítanak a kulákokkal szemben, ugyanakkor már fontosnak tartotta a mezőgazdaság modernizálását és a termelékenység színvonalának emelését is. Kijelentette, hogy a szövetkezetek építését a gépesítés tovább fejlesztésével, a közös istállók és egyéb gazdasági épületek építésével, a mezőgazdasági káderek politikai és szakmai fejlődésének biztosításával kell elérni.16 14 Lásd részletesen: Jifi Pernes: Krize komunistického re imu v Ceskoslovensku v 50. letech 20. století. Brno, Centrum pro Studium demokracie a kultury, 2008, 96-104. 15 A CSKP 1954. június 11-14. között megtartott X. kongresszusán Hruscsov jelenlétében Novotny látványosan megszilárdította a hatalmát. A kongresszusi határozat azonban még tartalmazta az „új szakasz” elemeit, amennyiben leszögezte, hogy fokozni kell a mezőgazdasági termelést és a közszükségleti iparcikkek termelését. Ugyanakkor megállapította, hogy az első ötéves terv (1948- 1953) teljesítésével lerakták a szocializmus gazdasági bázisának szilárd alapjait. Ezzel pedig megvédte a sztálinizmus időszakának eredményeit. 16 A CSKP KB határozata a mezőgazdaság helyzetéről és továbbfejlesztéséről (1955. február 11.), illetve a CSKP KB határozata az Egységes Földműves Szövetkezetek további fejlesztéséről, az aratás, az őszi munkák és a begyűjtés biztosításáról (1955. június 29-30.). Lásd: Od X. do XI. Sjezdu.
