Századok – 2013
TÖRTÉNETI IRODALOM - Thoroczkay Gábor: Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke = Regesta palatinorum et vices gerentium tempore regum stirpis Arpadianae critico-diplomatica. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. 2., Forráskiadványok, 51.) Szerk. Szőcs Tibor. Magyar Országos Levéltár, Budapest, 2012. 324 o. II/531
531 TÖRTÉNETI IRODALOM tak a későbbi adminisztratív egységek alapjául, és ez a legtöbb helyen a mai napig érezteti hatását. A mű utolsó fejezetében a kisebb közösségekről áttér a nagyobb, törzsi szintű intézményekre, különös tekintettel a szakrális jellegű illetve szakrális gyökerekkel rendelkező intézményekre, így a törzsi gyűlésekre, a kultikus helyekre és a király szerepére. Szerinte e szakrális kötelékek tartották össze a törzseket, ezek voltak az együvé tartozás ideológiai alapjai. A király szerepe nagyon fontos, de nem feltétlenül a legfontosabb — mutat rá a lengyel történész — hiszen a szászoknál és a frízeknél a külső források szerint nem voltak uralkodók. Véleménye szerint ennek legfőbb oka a hosszú időn át tartó területi stabilitás lehetett. A szerző opuszát egy epilógussal zárja, melyben részben kitekint a fő keretből és a magyarokat, a keleti szlávokat, a balti és a finnugor törzseket is megemlíti, de sajnos ezekre nem fektetett igazán hangsúlyt. A Modzelewski által felállított szempontrendszer szerint érdemes lenne megvizsgálni az előbb mondott népek korai szerveződéseit is, igaz, a balti és a finnugor törzsek esetében erős forráshiánnyal kell számolni. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a (főként belső) források hiánya komoly probléma a szerző által vizsgált nyugati szlávok esetében is, akik bár sok szempontból bizonyosan hasonlítottak a pár évszázaddal korábbi germánokra, de több szempont miatt (eltérő gazdasági berendezkedés, nem a korábbi Római Birodalom területén telepedtek meg stb.) valószínűleg az eltérések is jelentősek lehettek. E téren be lehetett volna vonni a bizánci forrásokat is, melyekkel Modzelewski egyáltalán nem foglalkozott. Továbbá a függelék négy térképmellékletéből az első kettőn komolyabb hibák találhatók a Kárpát-medencére és a Balkánra vonatkozólag, így a kárpátoki szlávok szlovákokként szerepelnek a IX. században, míg a X. századi Erdélyben vlachokkal és dákorománokkal (sic!) találkozunk, viszont a szlávoknak, bolgároknak, magyaroknak egyáltalán nincs nyomuk, ahogy keletebbre a besenyőknek sincs. „A barbár Európa" sok szempontból hiánypótló mű, új nézőpontokkal, gazdag forrásanyag felhasználásával az ókori szerzőktől a germán jogkönyveken át a szerzetes-történetírókig. Fontos megállapítása, hogy a törzsi szerveződéseknek komoly szerepe volt a középkori Európa kialakulásában. A szerző több elvét fel tudná használni a hazai kutatás is; például érdemes párhuzamba helyezni a germán és a kora Árpád-kori magyarországi szabadok különböző mértékű büntetéseit vagy éppen a vármegyék törzsi alapjainak kérdéséhez bevonni a germán és szláv példákat. Remélhetőleg idővel magyar nyelven is hozzáférhetővé válik majd e mű. Péderi Tamás AZ ÁRPÁD-KORI NÁDOROK ÉS HELYETTESEIK OKLEVELEINEK KRITIKAI JEGYZÉKE REGESTA PALATINORUM ET VICES GERENTIUM TEMPORE REGUM STIRPIS ARP AD IANAE CRITICO-DIPLOMATICA (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 51.) Szerkesztette Szőcs Tibor Magyar Országos Levéltár, Budapest, 2012. 324 o. Az Árpád-kori királyi oklevelek regeszta-formában, illetve kiadatlan mivoltuk esetén teljes szövegközlésben való megjelentetése jó két emberöltőt vett igénybe. Szentpétery Imre az 1920-as években jelentette meg az első füzetet, majd a II. világháború évei alatt jelent meg az utolsó általa készített (1272-ig). Az utolsó két Árpád-házi uralkodó diplomáit pedig egyik legjelesebb tanítványa, Borsa Iván adta közre, az utolsó kötetet közvetlenül a rendszerváltás évei előtt. Ezzel a 4000-nél jóval több királyi oklevél áttekinthetővé vált, bár napjainkra már egy pótkötet kiadása is igencsak szükségessé vált. A királyi családtagok (királynék, hercegek, hercegnők) okleveleit pedig Szentpétery gyűjtésére alapozva, szintén vegyes formában, a kiadottakat magyar kivonatban, a kiadatlan vagy sok hibával terhelt diplomákat integer közlésben Zsoldos Attila jelentette meg immár öt évvel ezelőtt. Némileg váratlanul érheti a magyar medievisztikát, hogy immár a legfontosabb királyi méltóság viselői, a nádorispánok Árpád-kori oklevelei is a Szentpétery-Borsa-Zsoldos-féle elveknek megfelelően kiadásra kerültek. Ez esetben egy ígéretes fiatal szakember tette le a hazai középkorkutatás asztalára a „Regesta palatinorum"-kötetet. A budapesti tudományegyetemen végzett Szőcs Tibor 2005-ben krónikatárgyú, később a Fons folyóiratban megjelent dolgozattal nyerte meg az az évi Tudományos Diákköri Konferencia magyar medievisztikai szekcióját. Később,
