Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Paksy Zoltán: A konzervativizmus társadalomtörténete Zala megyében III/655
A KONZERVATIVIZMUS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE ZALA MEGYÉBEN 669 vezette, amely nehezen tudott belenyugodni privilegizált társadalmi állásának elvesztésébe, s a múlt hagyományaira hivatkozva igyekezett előjogainak újfajta legitimációt biztosítani.61 Ez a réteg már a reformkorban is kiemelkedett környezetéből nagyobb műveltsége révén, s bár a 19. század végén a felemelkedő polgári rétegek miatt ezt már nem mondhatta el magáról, mégis történelmi és kulturális hagyományaira hivatkozva igényelte magának a vezető szerepet. Feladatának érezte a társadalom vezetését és a többi társadalmi réteg érdekeinek — saját maguk által deklaráltan — önzetlen képviseltét. Amikor például egyik jeles zalai képviselőjük, Skublics Ödön földbirtokos 1901-ben elhunyt, a közgyűlés a nekrológban így búcsúzott tőle: „Minden tevékenységét és munkáját vármegyéje közügyeinek szentelte, állandóan részt vett a vármegye minden közszolgálatában, tagja volt a vármegye összes kiküldött bizottságainak, jelen volt minden gyűlésen, híven követte azokat a tradíciókat, amelyek a régi vármegyei rendszerből nobili officiumként háramlottak ránk. Önzetlenül, odaadással, egész tudásával, szívvel, lélekkel szolgálta a vármegyét, amelyben ősi alkotmányunknak védőbástyáját és hazánk sorsának alapját bírjuk.”62 Politikai programjában a fennálló dualista monarchiához való viszony a hagyományos rendi alkotmány védő felfogáshoz képest új, nacionalista alapról fogalmazódott meg. E szerint a legfőbb politikai és nemzeti érték a magyar társadalom hagyományos rendjének és a történeti alkotmányosság változatlan formában történő fennmaradása, ez ugyanis pontosan illeszkedik a magyar nemzet karakteréhez, hiszen elemei az ezer éves magyar államfejlődésből eredeztethetek. Ebből következően ezeket kizárólag a magyar történeti jogalkotásból és társadalomfejlődésből származó jellemvonásoknak kell uralniuk, mert csak ezek biztosíthatják a magyar nemzet fennmaradását. Az uralkodó szövetségesnek tekintendő mindaddig, amíg ezeknek az elveknek a szellemében irányítja országát, s ellenségnek tekintendők mindazok, akik meg akarják ezt a társadalmi rendet bontani. Szemléletesen példázza az uralkodóval kapcsolatban képviselt véleményüket két közgyűlési állásfoglalás. Az első 1900. szeptember 10-én született és Ferenc Józsefet köszöntötte 70. születésnapja alkalmából: „Nemzeti ébredésünk nagy korszakának hajnalával esik össze ez a nap, melynek hetvenedik évfordulóját üljük. A hazánk felett őrködő Gondviselés különös kegye nyilvánult meg abban. Az küldte Ót, a Nagy Fejedelmet e korszakban, hogy legyen Apostol, aki az emberiségi és nemzeti nagy eszmék megvalósítására megérett és az új életre kelő nemzetet az újjáalkotás és előrehaladás nagy munkájában vezérelje. S az a korszak, amelyben Ó ül Magyarország trónján és Ó viseli szent királyunk koronáját, az államalkotás után legfontosabb korszaka hazai történelmünknek, a nemzeti újjászületés korszaka ez! Sok nehéz megpróbáltatást és küzdelmet hozott ez a korszak Királyra és nemzetre egyaránt. De ezen megpróbáltatások és küzdelmek közt tündöklő csillagként felragyogott az Ó alkotmányhűsége és fönnkölt szelleme, s ez a csillag ősi szabadságunk jogának és alkotmányunk biztosítása mellett az említett nagy eszmék diadalára, hazánk 61 Concha Győző: A Gentry. Budapesti Szemle 1910. 400^101. szám 142. kötet 8-9. 62 ZVTB jegyzőkönyv, 1901. december 9. 31169. sz. 888. jkv.
