Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Paksy Zoltán: A konzervativizmus társadalomtörténete Zala megyében III/655
670 PAKSY ZOLTÁN újjászületésére vezetett bennünket.”63 Ugyancsak szemléletesen példázza ezt a konzervatív royalista szemléletet egy érdekes közgyűlési állásfoglalás, 1902- ben. Ekkor Heves vármegye kezdeményezte, hogy töröljék a magyar törvények sorából a Rákóczi Ferencet és más kuruc vezéreket elítélő régi törvényeket, valamint iktassák törvénybe Kossuth Lajos történelmi érdemeit. Válaszában Zala vármegye készséggel hozzájárult a kuruc vezérek rehabilitálásához, Kossuthtal kapcsolatban azonban „tekintettel arra, hogy oly közel állunk ahhoz a korhoz, melyben Kossuth Lajos hazánk nagy fiának működése esik, hogy eléggé az a történelem elfogulatlan kritikáján keresztül nem ment, de másrészt hogy ezáltal a múltra vetett fátyolnak fellebbentésével a behegedt sebek fel ne tépessenek” a kezdeményezés e részét elutasította.64 Ugyanakkor néhány évvel később, az 1905-06. évi alkotmányos válság idején e fennkölt megfogalmazással merőben ellentétes, határozott és meg nem alkuvó hangot ütött meg a közgyűlés a király által alkotmányellenesen kinevezett darabont kormánnyal kapcsolatban: „A jelenlegi kormány alkotmány és törvényellenes önkényuralmi kormány, s mint ilyen alkotmányunkat, szabadságunkat és nemzeti érdekeinket veszélyezteti. ... A kormány eljárása a nyílt önkényuralom azon gyászos időszakát eleveníti föl, amelyre a nemzet lovagiasságból, s alattvalói szeretetből és hűségből már sűrű fátyolt borított.”65 A vármegye vezetése elutasított minden együttműködést a kormányzattal, a kinevezett főispánt nem ismerte el, azzal minden érintkezést megtagadott, s a vármegyeháza dísztermében elhelyezett nagyméretű Deák- és Zrínyi-festményeket fekete gyászlepellel vonatta be. „A vármegye bizottsági közgyűlése nem érzi szükségét annak, hogy lelkesítő szavakat intézzen a vármegye közönségéhez, mert a vármegye minden lakosának a lelkében magasan lobog a haza- és szabadságszeretet szent tüze, s amennyire tiszteli törvényeit és ősi szokásaihoz ragaszkodik, oly mértékben undorral fordul el a hazafiatlan rabszolgalelkektől, akik pillanatnyi anyagi vagy más előnyökért, az ősöket megtagadva, a törvénytelen hatalom előtt meghajolnak és annak erkölcsrontó, s hazát és nemzetet veszélyeztető munkájában segédkeznek.”66 Zala megye a darabont kormánnyal szembeszálló politikai tábor egyik zászlóvivőjévé vált, s a passzív rezisztenciát választva, elutasított minden együttműködést vagy egyezkedést a kormányzattal. Az ellenállást egy 60 tagú grémium irányította, amelynek összetétele jól reprezentálta a megye politikai elitjének hangadó társadalmi csoportját, hiszen annak gerincét földbirtokosok alkották (42 fő).67 A szövetkezett ellenzék vezérei a megyében élő Batthyány grófok és az ezer holdon felüli nagybirtokosok mellett a Függetlenségi és 48-as Párt helyi elnöke, Bosnyák Géza, az említett 63 ZVTB jegyzőkönyv, 1900.szeptember 10. 22962. sz. 376. jkv. 64 Uo. 8379/1902. jkv. 205. 65 ZVTB jegyzőkönyv, 1906. január 29. 2046. sz. 2. jkv. 66 Uo. 67 Vajda László: Az 1905-6. évi vármegyei ellenállás Zalában. In: Zalai történeti tanulmányok 1994. Szerk. Bilkei Irén, Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1994. (Zalai Gyűjtemény 35.) 254. A grémiumban helyet foglaló egyetlen gyáros, Eitner Zsigmond sümegi bőrgyáros sem tekinthető a tőkés vállalkozók képviselőjének, őt és kétezer holdon gazdálkodó testvérét ugyanis egy német eredetű, bevándorolt, s vagyont szerzett család tipikus dzsentroid képviselőjének tekinthetjük.
