Századok – 2013
MŰHELY - Papp Júlia: Régiség- és ritkasággyűjtés a 18. századi Erdélyben. Laurentius Weidenfelder szász evangélikus lelkész gyűjtői kapcsolati hálója V/1269
RÉGISÉG- ÉS RITKASÁGGYŰJTÉS A 18. SZÁZADI ERDÉLYBEN 1283 irat szövegét, s kéri róluk Burmann véleményét, mivel meglévő Gruterus-kötete85 és könyvtárának egyéb régészeti vonatkozású művei nem elegendők a Hekaté-probléma megoldásához.86 Köleséri 1717-ben megjelent Auraria-ja egyébként is ismert volt külföldön, hiszen 1718-ban abban a lipcsei Acta eruditorumban87 közöltek róla recenziót, melynek szerkesztője ebben az időben a folyóiratban antik pénzekről, emlékekről publikáló Johann Burckhard Méneké, Köleséri egy másik levelének címzettje volt. Köleséri 1721. április 3-án írt Mencke-nek a gyulafehérvári vár építése során előkerült régiségekről, melyekre — az egykor itt lévő római kolónia bizonyítékaiként — a vár erődítési és árkolási munkálatai közben bukkantak. Megemlíti, hogy a feliratos kövek mellett domborművek, fémből készült érmek, szobrok, vízvezetékek, fürdők, sírok, templommaradványok is felszínre kerültek. A Hekaté-problémát Mencke-nek is felvázolta: a feltárt leletek között található Hekaté két fekvő, női és férfialakkal kiegészített, görög feliratos alabástromszobra, illetve egy másik, latin feliratú kő. A téma kapcsán külföldi szerzők nyomán a kétnemű istenségekről értekezik, s a dáciai Jupiter-tiszteletre vonatkozó feliratszövegeket is közöl.88 Johann Seivert említést tesz Köleséri Hekatéval foglalkozó kéziratáról, melyet azonban csak elbeszélésekből ismert, a kézirat véleménye szerint megsemmisült.89 A londoni British Library őrzi a peregrinációja során 1683 körül Angliába is eljutott Köleséri Sámuel 1725. június 20-án Sir Hans Sloane (1660-1753) orvoshoz és műgyűjtőhöz írt levelét. Ebben Köleséri Johann Jacob Scheuchzer (1672-1733) zürichi orvos, költő és természettudós biztatására90 a román nép és nyelv eredetével kapcsolatos kutatásaihoz a walesi nyelvről kér felvilágosítást, s kéri a walesi nyelvre lefordított Új testamentum egy példányát.91 Sloane válaszlevelének fennmaradt, dátumozatlan tervezetében nyelvészeti kérdésekről értekezik.92 Sloane hagyatékában megtalálható Köleséri 1729. május 20-án Bécsben kelt levele is, melyben — mint írja, betegsége miatti jókora késéssel — megköszöni, hogy Sloane elküldte neki a kért walesi bibliát, s gratulál a tudósnak a Royal Society elnöki tisztségéhez, melyet 1727-ben a korábbi elnök, Isaac Newton (1643-1727) halála után kapott meg. Köleséri köszöneté jeleként egy erdélyi bányából származó kisméretű aranyrögöt küldött Sloane-nak, melyet az 1729 júniusában be is mutatott a tudós társaság tagjainak, s javasolta Köleséri felvételét. A királyi társaság 1729 októberében az erdélyi tudóst — a magyarok közül elsőként — felvette tagjai közé.93 85 J. Gruterus, Inscriptiones antiquae totius orbis romani ex recensione et annotationibus Johannis Georgii Graevii. (Amstelodami, 1707) című kötete megvolt Köleséri könyvtárában. L. Bertók, ’Ifjabb Köleséri Sámuel könyvhagyatéka”, KLTA Könyvtárának Évkönyve 3 (1955), 183-184. 86 Jakó 2012, nr. 15., 43-44. 87 Acta eruditorum 18 (1718) 845. Vö.: Trausch, vol. II, 287. 88 Trausch, vol. II, 294-296.; Jakó 2012, nr. 16., 45—46. 89 Hecathene, seu deseriptio & explicatio critica omnium lapidum Dacicorum... Seivert 1785, 244-245. 90 Zs. Font, ’Köleséri Sámuel és a német tudósvilág”, in Szelestei 2006, 28. 91 Gömöri 1989, 284.; Jakó 2012, nr. 76., 158-161. 92 Gömöri 1989, 285. 93 Gömöri 1989, 285.; Jakó 2012, App. 12., 223-225.
