Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Botlik Richárd: Statileo János diplomáciai küldetései János király (1526-1540) uralkodásának idejéből IV/813
STATILEO JÁNOS DIPLOMÁCIAI KÜLDETÉSEI JÁNOS KIRÁLY IDEJÉBŐL 817 János király második lengyelországi küldöttségének vezetője Statileo János budai prépost, királyi titkár és tanácsos lett.29 Miért Statileora esett János király választása? A koronázást követően Jozefics Ferenc zenggi püspököt Rómába, Velencébe és Nyugat-Európába, Frangepán Ferencet kicsivel később Rómába küldte a király.30 A frissen kinevezett esztergomi érseket, Várday Pált ugyan ismerte a lengyel udvar,31 Statileo azonban még Várdaynál is jobban szót értett a lengyel politikai elittel.32 Frangepán érsek pápai látogatása kikerülhetetlen volt: János királynak újból bizonyítania kellett VII. Kelemen felé a Magyar Királyság elkötelezettségét, és erre a tapasztaltabb Frangepán alkalmasabb személynek bizonyult a fiatal Várdaynál. Botrányos politikai múltja, és egy, a még Mohács előtt lefolytatott bírósági perben Szapolyai ellen hozott döntése miatt Werbőczy István kancellárnak vissza kellett nyernie az új király bizalmát, a feladatra tehát Statileo Jánosnál jobb kvalitású követet keresve sem találhatott volna Szapolyai János.33 A lengyel udvar már türelmetlenül várta az újonnan megkoronázott magyar király követét, hiszen homonnai Drugeth István követjárása (1526. november 13.) óta eltelt időszakban János király magyarországi helyzete — Habsburg Ferdinánd magyar királlyá választása miatt — gyökeresen megváltozott.34 Statileo János 1527. január végén indult Krakkóba, ahol meleg fogadtatásban részesült. A lengyel politikai elit elhalmozta gratulációival, és már ekkor felajánlotta segítségét a Ferdinánddal kapcsolatos konfrontáció közvetítésében. A lengyel diplomácia figyelmét sem kerülhette el az a folyamat, hogy a magyar királyi címre a már megkoronázott Szapolyain kívül Ferdinánd is pályázik.35 A fiatal osztrák főherceg nagy lépést tett azzal a magyar trón felé, hogy Szapolyait megelőzve cseh királlyá választatta magát 1526. október 23-án, mintegy üzenve a magyar politikai elitnek a korábban kötött Habsburg-Jagelló házassági szerződés jogi folyamatosságát.36 II. Lajos magyar- és cseh király halálát követően 29 AT. VIII. CXCIX. 257. Királyi titkárságára Id. Barta G.: Konszolidációs kísérlet i. m. 637. Consiliarius: Archív Mesta Kosic. (Kassa; a továbbiakban AMK.) Collectio Schwartzenbachiana. Nr. 1152. 30 Szalay László: Adalékok a magyar nemzet történetéhez a XVI. században. Pest 1859. 16. Botlik R. : Az 1531. évi i. m. 584. A zenggi püspök szintúgy járt Rómában. Sörös Pongrácz: Frangepán Ferencz, kalocsai érsek, egri püspök. Századok 51. (1917) 432^133. 31 Az egri püspök a lengyel udvarral jó kapcsolatot ápolt. A mohácsi vereség elszenvedését követően, Egerből írt levelében I. Zsigmond királynak szabadkozott, amiért II. Lajos a csata előtt Budára küldte őt, s ezért nem vehetett részt az ütközetben. AT. VIII. CLXVTI. 215-217. Piotr Tomicki alkancellár és a lengyel király vigasztalta őt válaszlevelében. AT. VIII. CLXVIII-CLXIX. 217-218. Botlik Richárd: „De Vidua Christiana.” Gondolatok Habsburg Máriáról. KÚT 4. (2005) 47. Várday Budára küldésének okáról ld. Laczlavik György. Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó Mohács előtti pályafutása. Levéltári Közlemények 75. (2004) 42^43. 32 Már az 1525. évi porosz-lengyel csúcson megkedvelték a lengyelek az ékesszóló magyar követet. AT. VII. 225. 33 Vö. Kubinyi A.: A királyi titkárok i. m. 19. 34 Barta Gábor: A Sztambulba vezető út 1526-1528. (A török-magyar szövetség és előzményei.) Századok 115. (1981) 175. 35 Botlik R. : Az 1531. évi i. m. 581-582. 36 A cseh rendek nem fogadták el a házassági szerződést, és ragaszkodtak a szabad királyválasztáshoz. Pálffy Géza-. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. (História Könyvtár monográfiák 27.) Bp. 2010. 56-57.
