Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Demmel József: "Magyarország fölvidéke Magyarország szívéhez még jobban csatolva lesz". A magyar politikai elit, a szlovák politikai gondolkodók és a szlovák-magyar viszony 1860-1861-ben V/1221
1236 DEMMEL JÓZSEF tőség. Alighanem az 1850-ben hivatalba lépő polgármester, a már említett Andrej Svehla volt az, aki felismerte, hogy a szlovák nemzeti központtá válás talán az egyetlen kitörési lehetőség a város számára. Bár a Turócszentmártont 1850 és 1860, valamint 1863 és 1875 között vezető Svehla nem került a szlovák nemzeti történeti kánon kiemelkedő figurái közé, feltehető, hogy nélküle (és a vele együttműködő városvezetés nélkül) Turócszentmárton soha nem vált volna szlovák nemzeti központtá. Svehláék nem pusztán „megengedték” vagy „hagyták”, esetleg „szimpatizáltak” azzal a törekvéssel, hogy szlovák centrum legyen a városból, hanem feltehetően kifejezetten szorgalmazták és elősegítették ezt. Erre utal, hogy élénk baráti kapcsolatot ápoltak a szlovák vezetőkkel és egyértelműen a sajátjuknak érezték a szlovák kezdeményezéseket. Megköszönték Stefan Moyses besztercebányai püspöknek a szlovákok uralkodó előtti képviseletét 1861-ben,72 díszpolgárságot adtak Jozef Miloslav Hurbannak 1863-ban,73 külön köszöntötték Ján Franciscit liptói főispáni kinevezése alkalmából 1865- ben,74 megköszönték Pauliny-Tóthnak a szlovákok országgyűlési képviseletét 1870-ben75 és saját halottjukként gondoskodtak Ján Kalinciakról 1871-ben bekövetkezett halála után.76 Számos más forrásból is kiolvasható, hogy ez egy tudatos, jól végiggondolt stratégia volt a városvezetés részéről.77 A városkának, amelynek a poros főutcáján nyáron tehenek, bárányok és libák vonultak, alig egy évtized alatt saját pénzintézete, saját algimnáziuma és nyomdája lett, itt jelent meg számos lap, köztük az ország legfontosabb szlovák politikai lapja, a Národné novinyre átkeresztelt Pestbudínske vedomosti.78 Egy impozáns, a város földszintes házai közül magasan kiemelkedő épület is felépült ekkor, amit az utókor a korban legjelentősebb szlovák kulturális egyesület, a Matica slovenská székházaként ismer.79 Arról nem is beszélve, hogy a szlovák nemzeti 72 Michal Éliás-. Príspevok ku kulturním dejinám Martina v rokoch 1861-1918. In: Z minulosti a prítomnosti Turca. 6. Martin, 1981. 164-165. 73 ALU SNK Turócszentmárton Jozef Miloslav Hurbannak 1863. 6. 15. Sign.: M 23 E 43 74 ALU SNK Turócszentmárton Ján Franciscinek 1864. 11. 3. Sign.: M 20 E 47 75 ALU SNK Turócszentmárton Viliam Pauliny-Tóthnak 1870. 3. 27-én. Sign.: 2 DD 9 76 ALU SNK Ján Kalinciak halotti jelentése. Sign.: M 23 E 43 77 Ehhez elegendő belenézni a városi tanácsülési jegyzőkönyvekbe, a városi hivatalnoki kar és a nemzeti mozgalom tagjai közti átfedések nagy számába vagy éppen elolvasni Svehlának a Matica slovenskának is otthont adó, Národná svetlicának nevezett épület átadásakor mondott beszédét. (ALU SNK sign. J 1977 220-449) de talán a legárulkodóbb az a levél, amelyet az 1863-ban megalapított, az évszázad legjelentősebb szlovák kulturális egyesületének tekinthető Matica slovenská Turócszentmártonban történő elhelyezése érdekében írtak: „Thurócz Szt. Márton mezővárosa nem titkolhatja el egyrészt azon fájdalmas érzelmét, amely áthatotta azon jelentés hallatára, hogy szláv Breznóbánya elöljáróságának többsége ez idő szerint nem érezte magát hivatva arra, hogy a Szláv matica ügyében tartandó gyűlésnek karjait megnyissa, másrészt nem hallgathatja el mezővárosunk afeletti örömét, hogy neki szánta az Isten azon szerepet, melyet mindig szentnek tekintett [...] mihez annyival is inkább hivatottnak érzi magát, mivel a Szláv vidék középén helyezve s a m. m. m. n. helytartótanácstól engedélyezett nyomdai joggal ellátva lévén szláv nemzeti ügyekben szerény gondolkodása mellett is a legtevékenyebb városok egyikének tekinti magát” ALU SNK J 1977 144. c. 78 Emellett itt jelent meg például a Rarach című élclap vagy az Orol irodalmi folyóirat. 79 Az épületet azonban valójában a város és az egylet közösen emelte, ráadásul eleinte döntően a városé volt, míg a Matica slovenská csak az egyik termét használta közgyűlések megtartására, és végül csak bonyolult pénzügyi tranzakciók után került teljes egészében az egyesület tulajdonába. Ezen zavaros ügyletek miatt az 1875-ben a kormány által a Matica ellen elrendelt vizsgálat elma-
