Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Demmel József: "Magyarország fölvidéke Magyarország szívéhez még jobban csatolva lesz". A magyar politikai elit, a szlovák politikai gondolkodók és a szlovák-magyar viszony 1860-1861-ben V/1221

mozgalom konzervatív szárnyának az elitje ezekben az években áttette a szék­helyét a városba, ami azt jelentette, hogy tucatjával települtek a városkába az értelmiségiek, ügyvédek, tanárok, orvosok, mérnökök és lelkészek, akik aztán az itt létrejövő intézmények (nyomda, takarékpénztár, gimnázium, Matica slo­­venská stb.) vezetősége mellett a városi tisztikarban is komoly szerepet kap­tak.80 Turócszentmárton központtá válásának volt azonban egy „láthatatlan” háttértényezője is. Annak, hogy épp ez a város válhatott a mozgalom központjá­vá, talán az lehetett a legfontosabb oka, hogy a hatalom helyi birtokosai, a helyi politikai vezetés nem gördített e törekvés elé akadályokat. Hiába szemelte ugyan­is ki a szlovák mozgalom vezetése először Besztercebányát,81 majd Breznó­­bányát központnak, a helyi magyar elit, elsősorban Radvánszky Antal zólyomi főispán könnyűszerrel megakadályozta a terv megvalósítását. Radvánszky pél­dául 1862-ben semmissé tette Breznóbánya városi tanácsának azon határoza­tát, amelyben arról döntöttek, hogy a város befogadja a Matica slovenskát.82 Ilyen körülmények között tehát az, hogy Turócszentmárton központtá válha­tott, elsősorban annak köszönhető, hogy Zólyom vármegye vezetőivel szemben a Turócot irányító Justh József és sógora, Révay Simon turóci főispán ebben a kérdésben pártolással, sőt támogatással felérő passzivitást mutatott. A MAGYAR ÉS A SZLOVÁK POLITIKAI ELIT 1860-1861-BEN 1237 5. Turóc megye, 1860-1861 Egy Grünwald Béla hagyatékában található, feltehetően 1874 nyaráról származó névtelen jelentés szerint „Midőn 1860-ki december 20-kán az októbe­ri diploma folytán Turóc megye ismét szervezkedett, és Hodzsa András evang lelkész indítványozta, hogy a jegyzőkönyv tótul is vezettessék, ez ellen pedig Lehoczky János felszólalt, idősb Justh Jósef azonnal pártolta az indítványt azt befolyásánál és tekintélyénél fogva minden további ellentmondás nélkül hatá­rozattá emelte, bátorítván az által nem csak a Túróczi pánszláv elemet jövőre is, de példát szolgáltatván ez által a többi nemzetiségnek országszerte hasonló követelményekre”83 Ám a szerző nem csak azt sérelmezte, hogy szlovák hivatali rasztalta a vezetőket, mindazonáltal lehetséges, hogy nem sikkasztás, csupán szabálytalanul vezetett elszámolás áll a háttérben. V ö. Viliam Pauliny-Tóth országgyűlési felszólalását: Képviselőházi nap­ló, 1869. április 22-június 14. I. Pest, 1869. 83-85. Ján Francisci: Listy Jána Francisciho. 2. 1851- 1902. Pripravil Michal Éliás. Martin, Matica slovenská, 2004. 107-110. Ján Francisci Viliam Pau­­liny-Tóthnak 1869. augusztus 29-én. OSZK Föl Hung 1885. Grünwald Béla hagyatéka, iratok a Matica slovenskáról. Nagyméltóságú Tisza Kálmán magyar kir. Belügyminister úrnak Budapesten ifj. Justh József Turócz megyei alispán és a Slovenská Matica ügyében kirendelt kormánybiztosnak folyó évi julius 11-én 92. sz. a. kelt jelentése a Slovenská maticza ügyében eddig véghezvitt vizsgálat­nak eredményéről. 80 Ilyen volt például Viliam Pauliny Tóth vagy épp Pavol Mudron. ALU SNK sign. J 1977 220^49 81 Besztercebánya lett volna a Ferenc József elé terjesztett memorandum-változatban a szlovák kerület fővárosa. Z pramenov národa. Na pamiatku stodvadsiateho piateho vyrocia vzniku Memo­randa slovenského národa z roku 1861. Szerk. Michal Éliás. Martin, 1988. 280. 82 Zechenter-Laskomersky, G.: Pátdesiat rokov i. m. 1956. 59-60. 83 OSZK Föl. Hung 1886. 58.

Next

/
Oldalképek
Tartalom