Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Szegedtől Újvárig : az 1458-1459. esztendők krónikájához II/347
AZ 1458-1459. ESZTENDŐK KRÓNIKÁJÁHOZ. 359 kodási helyeiről 1458 júliusáig semmit nem tudunk, de tény, hogy nádori oklevél nem kelt ezen idő alatt. Az egyik, már többször hivatkozott forrásunk azonban említ egy békét, amelyet a király kötött a nádorral és a többi úrral, akik részesek voltak a bátyja halálában.7 4 Elméletben lehetséges, hogy a levélíró itt a januári megállapodásokra gondolt, de mivel azokat Szilágyi kötötte, a levél pedig kifejezetten a királyt említi, ez mégsem valószínű; mi több, a jelentés úgy folytatódik, hogy Garai, bár továbbra sem bízott a királyban, elküldte hozzá a fiát, vagyis Garai Jóbot. Ez történhetett akár június elején is, amikor a januárban kifejezetten Garai László párthíveként említett Alsólendvai Bánfi Pál is megjelent az udvarban.75 Mátyás eredetileg Szent György ünnepére, április 24-re hirdetett országgyűlést Budára, amelyet később május 28-ra halasztottak, azzal az indoklással, hogy Szilágyi kormányzó az Alsó Részeken hadakozik. Ma már tudjuk, hogy az országgyűlést ekkor sem tartották meg, de hogy az újabb halasztásnak is a kormányzó távolléte volt-e az oka, bizonytalan.7 6 A további események fényében valószínű, hogy a gyűlést Mátyás éppen azért hirdette meg, hogy a kormányzat átszervezésével nyilvánvalóvá tegye: a hatalmat ő gyakorolja, és aligha kétséges, hogy ez a kormányzói jogkört is érintette. Szilágyi valamikor július elején indult el Szegedről Buda felé, miután Carvajal legátussal megállapodott abban, hogy az oszmánok elleni hadjáratot elhalasztják.7 7 Hogy ezután mi történt, arról a pozsonyi követek július 23-án Budáról keltezett beszámolója tájékoztat, amely azonban sajnos nehezen értelmezhető. Előbb arról szólnak, hogy sem a kormányzó, sem Garai nádor, sem (Újlaki) Miklós vajda érkezése nem biztos, és ők együtt vannak Kőrösön; alább viszont már azt írják, hogy Szilágyi Fehérváron van, és ott fog találkozni Garaival és Újlakival.78 A levélben említett Körusch nem lehet más, mint Nagykőrös, amely a Szegedről Pestre tartó kormányzónak útba is esett. Ott viszont aligha találkozott Garaival, aki július 13-án Siklóson volt.7 9 Újlaki Miklós ekkori tartózkodási helyéről semmit nem tudunk, de esetében sem világos, mit keresett volna a birtokaitól távoli mezővárosban. A pozsonyi követek ellentmondásos beszámolóján nincs mit csodálkoznunk; ők az udvarból kiszivárgó információmorzsákból rakosgatták össze tudomány megszegése után Garai „feloldottnak tartotta magát azon kötelezettségtől, hogy Mátyásnak meghódoljon. Nem jelent meg az udvarnál s az országgyűlésről is elmaradt." - Szilágyi i. m. 87-88. 74 „Lo re si ha pacificato con el grande conte et con Ii altri signori, Ii quali foreno participi de la morte de suo fratello" - Frangepán II. 24. 75 DF 285 695. Fennmaradt egy csonka oklevél, amely valamikor az 1450-es évek folyamán íródott. Ebben a király éppen Alsólendvai Bánfi Pál kérésére menti fel felsorolt familiárisait a Pest városában tartandó generalis congregatio-n való megjelenés kötelezettsége alól. Mivel a király címzésében Horvátország után nem következik Ausztria és Morvaország, a kibocsátó csak Mátyás lehet, a relátor Ország Mihály ajtónállómesteri címe pedig azt bizonyítja, hogy 1458. július 27. előtt kelt. Ezek után nem kétséges, hogy az 1458. nyári országgyűlésre vonatkozik - DL 48 033. 76 Az országgyűlésre legújabban lásd C. Tóth Norbert: Nádorváltás 1458-ban. Mátyás király első országgyűlésének időpontja. Turul 84. (2011) 98-101. 77 Fraknói V.: Szilágyi i. m. 85. 78 A levelet értelmezi C. Tóth N.: Nádorváltás i. m. 99., és fakszimiléjét is közli uo. 101. 79 DL 93 286.
