Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Szegedtől Újvárig : az 1458-1459. esztendők krónikájához II/347
360 PÁLOSFALVI TAMÁS sításukat. Annyi biztosnak látszik belőle, hogy Szilágyi valóban járt Kőrösön, és, mivel július 21-én Szigetfőn bukkan föl,8 0 vagyis nem folytatta útját Pest felé, valószínűleg olyan híreket kapott útközben, amelyek ezt indokolták. Ilyen hír lehetett mindjárt nővérének tiltakozása, amiről talán éppen a hazafelé tartó szerb követektől értesült. Ilyen lehetett továbbá a kormányzati tisztségekben bekövetkezett változások sorozata, amelyek között a legfontosabb a nádori tisztséget érintette. Garai nádor leváltásának időpontját sajnos nem tudjuk meghatározni. Tudjuk ugyanakkor, hogy ezidőtájt más tisztségekben is változás következett be. Ezek közül egyet tudunk pontosabban időhöz kötni, mégpedig Györgyi Bodó Gergely tárnokmesteri kinevezését, amelyről július 21-én értesítette a király a városokat.81 Ha feltételezzük, hogy a bárói tisztségek betöltéséről nem egyenként, hanem „csomagban" döntött a király és tanácsa, Garait is ekkortájt tették le a nádorságról, és nevezték ki a helyére Ország Mihály ajtónállómestert. Ezzel a szegedi megállapodás másik eleme is megszegettnek volt tekinthető, miután Szilágyi a nádori méltóságban sem tudta megőrizni Garait. Hogy felmerült-e ugyanekkor a kormányzói hivatal formális megszüntetése is, nem tudjuk, de nagyon valószínű. Mátyás és tanácsa minden bizonnyal számított a várható ellenállásra, ezért tétettek minden országgyűlési résztvevővel hűségesküt, és ezért köteleztek minden távollévőt is annak letételére;82 az eljárás nem volt új, 1440-ben történt már hasonló az ugyancsak nem szabályosan trónra lépett I. Ulászló idején.8 3 Azt viszont magam nem látom bizonyítottnak, hogy Garait a hűségeskü letételének elmaradása miatt fosztották meg a nádorságtól.84 Valószínű, hogy a pozsonyi követek levelében említett fehérvári találkozóban még azelőtt állapodott meg Szilágyi, Garai és Újlaki, hogy az országgyűlés eseményeiről értesültek volna. Végül azonban a nádor várában, Simontornyán kötöttek szövetséget július 26-án. A megállapodás a politikai szövetkezés korban megszokott, de nehezen definiálható formáját öltötte. „Elválaszthatatlan, örök és felbonthatatlan" egyezségükben segítséget ígértek egymásnak mindenki ellen, legyen akár idegen, akár országlakos, aki az ő vagy familiárisaik, illetve birtokaik „elveszejtésére" (perdicionem) törne. A szövetség, amelyet újabb esküvel pecsételtek meg, és egyházi szankciókkal bástyáztak körül, ugyan formálisan nem irányult Mátyás ellen, senkinek nem lehetett kétsége, milyen veszélytjelent a királyi hatalomra az ország két leggazdagabb mágnásának a kormányzóval kötött szövetsége.85 Felmerül ugyanakkor a kérdés, milyen okok vit-80 UGDS VI. 20. 81 C. Tóth N.: Nádorváltás i. m. 100. Az ott felsorolt változásokhoz adható még minden bizc nnyal Hédervári Imre esete, aki június 9-én még mint pohárnokmester szerepel (DL 88 326.), később azonban éveken át Cudar Simon társa az ajtónállómesterségben, kézenfekvő tehát a feltételezés, hogy kinevezésük egyszerre történt: az egyikük Ország Mihály, a másikuk Alsólendvai Bánfi Pál helyét vette át. 82 C. Tóth N.: Nádorváltás i. m. 100. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a korponai követek már május végén hűséget esküdtek városuk nevében: DF 283 569. 83 Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak. Küzdelem Szlavóniáért (1440-1448). Századok 134. (2000) 54. 84 C. Tóth N.: Nádorváltás i. m. 101. 85 Teleki J.\ Hunyadiak kora i. m. X. 593-595.
