Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Dévavári Zoltán: Szembesülés, alkalmazkodás és térkeresés. A Magyar Párt Megalapítása a Délvidéken (1921-1922) I/83
A MAGYAR PÁRT MEGALAPÍTÁSA A DÉLVIDÉKEN (1921-1922) 93 gukban, ami azzal járhat, hogy megbomlik a közösség egysége, ereje és szervezési lendülete. A mozgásteret boncolgatva Dettre szerint a Magyar Párt programját két tényező szabta meg. Egyfelől az a kötelezettség, amit a nemzetiségekjavára az SzHSz Királyság magára vállalt a nemzetközi szerződésekben és az Alkotmányban. A programnak ezeknek a kötelezettségeknek a megvalósításáért kellett alkotmányos és legális harcot hirdetnie. Ugyanakkor óvakodnia kellett az államrend gyökeres megváltoztatására: az alkotmánymódosításra, az autonóm közigazgatásra utaló követelésektől. További erőfeszítéseket igényelt annak a kényszerítő ténynek a kezelése , hogy komoly eltérések voltak azokban a kérdésekben, amelyek kívül estek a törvényes kötelezettségeknek és a magyar nyelv védelmezésének a körén. Dettre szerint a „Magyar Párt programja nem lehet más, csak őszintén demokratikus, becsületesen progresszív és fenntartás nélkül haladó. A Magyar Pártot kell, hogy a támogatói között találjon minden korszerű reform, minden demokratikus törekvés. A Magyar Párt nem választhat abban a kérdésben, hogy mit támogasson: a nagybirtokosok földjének érintetlenségét, vagy a magyar földnélküliek földhöz juttatását. A meggyőződés és az eltökéltség csorbíthatatlan eszközeivel kell küzdenie a magyar nincstelenek földhöz juttatásáért." Véleménye szerint a földreform követelését a szociális beállítódás és a gazdasági szükségesség mértékei alapján kell a programban megjeleníteni. Az alapkérdés a magyar nincstelen földhöz juttatása volt, mert "ha fölvetették a földreform végrehajtásában a nemzetiségi kérdést — szerintünk helytelenül és indok nélkül — ám ragaszkodjon a Magyar Párt is a nemzetiségi szempont olyan módon való betartásához, hogy a magyar földnélküliek legalább annyi földhöz jussanak, mint amennyit magyar anyanyelvű nagybirtokosoktól igénybe vettek."5 8 A program első, tizenhat pontos változata végül 1922 április 9-re készült el, Dettre János barátja, Grábel László tollából.5 9 Ezt a programot a szabadkai szervezet tette közzé, nyomatékosan hangsúlyozva, hogy az a trianoni szerződés alapján áll, államhűsége nem kérdőjelezhető meg. A Magyar Párt 1922 szeptemberében Zentán elfogadott programja lényegi elemeit tekintve — az ezt megelőző belső viták ellenére — nem sokban tért el az első tervezettől. Mindkettő egy gyakorlati, magyar szempontból minimális, az új állam szempontjából azonban egy maximális kisebbségi program volt. Taktikai oldalról tekintve, a program túllépett a magyarság keretein, kerülte a kizárólagosságot: a jogi és a politikai egyenlőség érvényesülését, a kulturális és gazdasági fejlődés biztosítását és a nemzetiségi jogokat nemcsak a magyarság számára, hanem az összes nemzeti kisebbség részére követelte. Az abban hangsúlyos szereppel bíró, az anyanyelvhasználattal és az iskoláztatással kapcsolatos elemek kétségtelenül a magyar uralom időszakához, gyakorlatilag az 1868-as nemzetiségi törvényhez nyúltak vissza. Készítői azonban túl is léptek azon: a teljes magyar iskoláztatásnak a megjelenítése, illetve a belgrádi egyetem keretén belül a magyar tanszék felállításának a követelése 58 U.o. 59 Bácsmegyei Napló, 1922. április 9.
