Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Egy barátság vége - Álmos 1106. évi alávetése és az Árpádok korai dinasztikus konfliktusai II/381
382 BAGI DÁNIEL kiemelték a Kálmán és Álmos közti konfliktus jelentőségét, mely a dukátus megszüntetése miatt egyben egy korszak végét is jelentette. Kutatásunk azonban kevés figyelmet szentelt annak a kérdésnek, hogy a történetben közöltek adnak-e valamilyen támpontot a krónikafejezet keletkezési idejéhez, s elmaradt annak vizsgálata is, hogy az abaújvári történések bemutatása miként illeszthető be az Árpádok 11. századi dinasztikus konfliktusainak eseményeibe. A magyar középkorkutatás meggyőzően igazolta, hogy a krónika Könyves Kálmán uralmát bemutató fejezetei alapvető átalakításokon estek keresztül, miután II. István halálát követően az Álmos-ági királyok kerültek hatalomra. Mivel tőlük nyilván nem volt elvárható, hogy tisztelettel emlékezzenek meg Kálmán uralmáról, az ő idejében vagy, fia, II. István uralma alatt keletkezett, Kálmán illetve II. István uralmát bemutató krónikarészeket is átalakították.5 Ám az Álmos-ági történetíró(k) közismerten nem végzett/végeztek tökéletes munkát. Már Domanovszky Sándor megállapította, hogy a korábbi elbeszéléseket újraíró Álmos-ági folytatások szövegrétegei mögül nem egy helyen kivillannak a régi, eredeti passzusok, azaz — Györffy György Kálmánra vonatkozó szellemes megjegyzését kölcsönvéve —, „az angyalból ördögöt csináltak, de úgy, hogy a szárny csonkjai megmaradtak és a glóriához erősítették a szarvakat."6 így önmagában is érdekes lehet, hogy a Kálmán és Álmos közti abaújvári találkozást megörökítő krónikafejezet vajon még Kálmán és fia, avagy az Álmos-ági királyok szemléletét tükrözi-e, s nem kevésbé haszontalan nézetünk szerint a jelen dolgozatban feltett másik kérdésnek a megválaszolása sem, nevezetesen, hogy mennyiben szolgálhat adalékul a 147. fejezet az Árpád-ház 11. századi dinasztikus trónharcainak jobb megértéséhez. Dinasztikus konfliktusok és országmegosztás a 9-11. századi Nyugat-Európában Álmos herceg és fia megvakítása7 egy már több évtizedre visszanyúló dinasztikus hatalmi vetekedés végét is jelentette, melyben Vazul fiainak 1046-ban történt hatalomra jutása után a legfontosabb kérdést a hatalom területi, személyi megosztása, illetve a trónöröklés szabályozatlanságának problémája jelentette. A konfliktusok nyomán létrejövő, és létrejötte miatt újabb trónharcokat generáló királyi hercegség történetét történetírásunk alapos vizsgálatnak vetette alá, bár eredetével, fennállásának idejével, kiterjedésével és funkcihercegség története Magyarországon. Budapest 1974. 114.; Magyarország története. Előzmények és ma.;yar történet 1242-ig. Szerk. Bartha Antal-Székely György. Budapest 1984. 1/2. 949.; Kristó Gyula: Magyarország története 896-1301. Budapest 1997. 140.; Makk Ferenc: Álmos. In: Korai Magyar Történeti Lexikon. Szerk.: Kristó Gyula. Budapest 1995. 40.; Zsoldos Attila: Az Árpádok és alattvalóik. Magyarország története 1301-ig. Budapest 1997. 85. 5 Domanovszky Sándor: A Budai krónika. Századok 36. (1902: 7-8-9. sz.) 615-630., 729-752., 810-831., itt 827-828.; Uő: Anonymus és a II. Géza korabeli Gesta. Századok 67. (1933: 1-3. és 4-6. sz.) 38-54., 163-184., itt 168.; Gerics József: Legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. (Értekezések a történeti tudományok köréből, új sorozat 22.) Budapest 1962. 101.; Kristó Gyula: Magyar historiográfia I. Történetírás a középkori Magyarországon. Budapest 2003. 44.; Képes Krónika i. m. 248. 6 Magyarország története i.m. I./2. 941. 7 Chronici Hungarici compositio saeculi XIV i. m. SRH I. 429^130.
