Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Paksy Zoltán: A konzervativizmus társadalomtörténete Zala megyében III/655
673 Az ellenforradalom hatalomra jutása után összeülő zalai közgyűlés 1919. szeptember közepén határozatban szögezte le, hogy a Friedrich-kormány megalakulását üdvözli, és a továbbiakban „kizárólag csakis oly kormányt hajlandó elismerni és támogatni, mely kifejezetten nemzeti és keresztény alapon áll”.74 75 Ugyanezen az ülésen az alispán és a vármegye erős embere, Bosnyák Géza földbirtokos világossá tették állásfoglalásukat az elmúlt két év eseményeivel kapcsolatban. Mind a Tanácsköztársaságról, mind az 1918. évi őszi eseményekről mélységesen elítélően nyilatkoztak és azokat a magyar nemzettel szembeni támadásnak minősítették. Bosnyák Károlyit tudatos hazaárulónak nevezte, aki összejátszott a „rablógyilkos kommunistákkal”, s már „kormányzata idején is állandó összeköttetésben volt a kommunistákkal, tanúk vannak reá, hogy Kun Bélával és Számuelyvel naponta érintkezett, sőt utóbbit eldugva tartotta a királyi várpalotában”.76 A vármegyei közgyűlés igazoló bizottságot állított fel tagjai és a tisztviselők elmúlt időszakbeli tevékenységének kivizsgálására. A javaslatot előterjesztő Árvay Lajos nyugalmazott alispán a következő szavakkal bélyegezte meg a kommunizmust: „A kommunizmus az államot, hazát, nemzetet, társadalmat és az embert megtagadta, a hitet, erkölcsöt, vallást és általában véve mindent, ami szent, magasztos és nemes, emberies, elismert és tiszteletre, s követésre méltó volt, a sárba hurcolt meg, a jogot, törvényt és igazságot lábbal tiporta, az egyéni és honpolgári szabadságjogokat önmaga részére sajátította ki, a magántulajdont megszüntette, a köz- és magánvagyont elkobozta, mindent el akart pusztítani úgy, hogy kő kövön ne maradjon, szóval állami, nemzeti és társadalmi életünk ezer éves alapjait lerombolni törekedett és csak azoknak adott, minden személyválogatás nélkül kivételes jogokat, igazságot, szabadságot és általában véve minden földi jókat, akik zászlójára esküdtek föl.”76 Nem sokkal később, 1920 decemberében a zalai közgyűlés ismét határozott hangú állásfoglalást tett közzé, amely már a vármegye kereteit túllépve, országos jelentőségű üggyé nőtte ki magát. A zalaegerszegi választókerületet tíz évig a Néppárt színeiben képviselő boldogfai Farkas József fia, Farkas Tibor előterjesztésére ugyanis a vármegye törvényhatósági bizottsága a következő feliratot intézte Horthy Miklóshoz: „Zalavármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése fájdalommal látja, hogy a nemzetgyűlés hivatásának megfelelni nem képes és az ország nemzeti, erkölcsi és gazdasági feltámadását előmozdítani nem tudja. Kormányzónkba helyezett bizalmunk indít arra, hogy hazafias aggodalmainkat felirati jogunk alapján közöljük és ugyanakkor biztosítsuk Főméltóságodat arról, hogy Zala vármegye megnyugvással veszi majd tudomásul, ha Főméltóságod ennek a szerencsétlen országnak a vezetését — addig is, míg a nemzet által reá ruházott A KONZERVATIVIZMUS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE ZALA MEGYÉBEN si származású földbirtokosok és tisztviselők voltak. Vö. Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között. 1. kötet 1918-1931. Szerk. Paksy Zoltán, Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2006. (Zalai Gyűjtemény 62.) 69. és 89-90. 74 ZVTB jegyzőkönyv, 1919. szeptember 9. 23606. sz. 7. jkv. (Közli Politikai küzdelmek Zala megyében i. m. 153.) 75 Uo. 22782. sz. 1. jkv. (Politikai küzdelmek Zala megyében i. m. 147-153.) 76 Uo. 22911/1919. jkv. 54. (Politikai küzdelmek Zala megyében i. m. 144-147.)
