Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - B. Szabó János - Sudár Balázs: "Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (2. rész) IV/931
937 Üszküdárban azonban Kara Murád pasa sáncokkal és ágyúkkal várta az anatóliai lázadókat, és néhány napnyi harc után visszavonulásra késztette őket. A mozgalom névadóját, Abdünnebít rövidesen egy váratlan támadás során elfogták és rövid úton kivégezték. A lázadás másik vezetőjét (Katirdzsoglut) viszont egy szandzsákbégséggel kenyerezték le, majd Krétára küldték harcolni a velenceiek ellen.16 A kezdeti sikerek dacára Kara Murád nagyvezír nem tudott megbirkózni a nehézségekkel, s már hajdani fegyvertársai is a meggyilkolására törtek. Lemondatták, majd 1650 augusztusában „kegyelemképpen” Budára száműzték. Helyére Köszem újabb jelöltje lépett, unokájának (IV Murád lányának), Kaja szultánnak a férje: a kaukázusi, abaza származású Melek Ahmed pasa. Minthogy őt a nagyvezír kevéssel korábban száműzte, félt a janicsárok hatalmától, s csak azzal a feltétellel vállalta a feladatot, ha azok nem szólnak bele a kormányzásába. A biztonság kedvéért leváltotta a defterdárt, Zurnazen Musztafát is, aki a janicsárkethüdá támogatásával a nagyvezíri poszt megszerzésére törekedett. Mindezen lépéseivel sem tudta azonban megtörni a janicsáragák egyre növekvő hatalmát. A katasztrofális gazdasági helyzetet új — rosszabb minőségű, az erdélyiek fogalmazásával „rezes” — pénz kibocsátásával próbálta megoldani. Ez azonban rövid úton a céhek lázadásához vezetett. Időközben kitört egy újabb anatóliai lázadás is: Melek Ahmed rokona, Abaza Haszan aga a rajta esett jogtalanságok orvoslása végett a fővárosba jött - nyomatékosításképpen jókora sereggel. A janicsáragák persze a két abaza összejátszására gyanakodtak, mire Haszan a fővárosban lázadozó szpáhik élére állt. Melek Ahmed ugyan ígéretekkel leszerelte, de a hazatérő rokon valójában sereg toborzásába kezdett, és Erzurumban függetlenítette magát a központi hatalomtól.17 Melek Ahmed nagyvezír sem felelt meg tehát az elvárásoknak: a pénzrontás az egész gazdaságot megrázta, a janicsárok egyre inkább ellenséget láttak benne, s még saját rokona is ellene fordult: így 1651 augusztusában őt is letették. Az újabb jelöltet, a szintén kaukázusi eredetű, de korábban janicsáragai rangot viselt Szijávus pasát a szultán anyja, Turhán segítette hatalomba, de nem a janicsárok, hanem az egyik meghatározó háremaga, a fekete Szülejmán segítségével. A frissen kinevezett nagyvezírnek azonban azonnal szembe kellett néznie földije, Abaza Haszan anatóliai szervezkedésével. Ellene korábban Ibsir Musztafa pasát rendelték ki, többen ugyanakkor kételkedtek az eljárás helyességében, minthogy Abaza Haszan és Ibsir Musztafa közeli rokonok voltak. Hamarosan kieszközölték tehát ez utóbbi leváltását, aki természetesen megsértődött, s a jogtalanságot megtorlandó összeállt a lázadóval: immár együtt kezdték meg Anatólia hódoltatását. Szijávus ezek után új taktikával — komoly pozíciók felajánlásával — próbálkozott, Abaza Haszan viszont a tárgyalások feltételeként a janicsár vezérkar likvidálását követelte. Közben a janicsáragák lassan az egész birodalom uraivá váltak: a nép körében elterjedt az a vélemény, hogy a birodalomnak tulajdonképpen öt padisah-II. RÁKÓCZI GYÖRGY OSZMÁN KAPCSOLATAI 16 Uzunqarqili, 1. //.: Osmanli tarihi i. m. III/2. 315-317.; Özcan, A.: Anadolu isyanlarmm Bati Ucu i. m. 17 Uzunqarqili, í. H.: Osmanli tarihi i. m. III/2. 317-319.
