Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Vincze Dániel: Rebellisek, elégedetlenek, magyarok. A Thököly-felkelés a London Gazette hasábjain IV/891
928 VINCZE DÁNIEL mennyire is gyengének látszódjon a kuruc király, a velejáró veszéllyel folyamatosan számolni kell. így történhetett, hogy miközben Magyarország területén már több tízezres nagyságrendű seregek mozogtak mindkét oldalon, addig sokszor Thökölyt még akkor is fontosán tartották az említésre, ha az szinte egyáltalán nem vagy csak minimális szerepet játszott egyes cselekményekben. Több esetben azt is elégnek találták megírni, hogy pontosan hol táborozik vagy kivel tárgyal, főképp az 1690-es évet követően, amikor állandóan az ő újabb erdélyi betörését lebegtették Damoklész kardjaként a fejedelemség feje fölött. Személyével kapcsolatosan még akkor sem tartották feleslegesnek a szót pazarolni, amikor időlegesen csupán 150, 300, vagy éppen 800 ember állt alatta.221 Ennek okaként az hozható fel, hogy a történelem sokszor bebizonyította már, hogy a fejedelem pillanatnyi gyengesége rendkívül csalóka lehet, mert csupán a nagyvezír vagy a szultán akaratán múlott, hogy mikor biztosítanak megfelelő létszámú embert a felkelése nélkül maradt felkelő számára. így több alkalommal is előfordult, hogy rövid idő alatt Thököly parancsnoksága alatt álló csapatok létszáma jelentős mértékű ingadozást mutatott.222 Azt, hogy a közvélemény és az udvar nem írta le hatalmi térvesztése után közvetlenül a hadvezért, igazolja az, hogy az 1690-es erdélyi akciót követő néhány évben, 1693-94-ig bezáróan minden hozzá kapcsolódó kisebb információnak, Erdély elleni újabb terveinek és a törökkel való viszonyának is biztos helye volt az újság hasábjain. 1694-től fogva viszont szinte teljesen eltűnt a Gazette olvasóinak szeme elől, neve csak alkalmanként bukkant fel egy-egy hadjárattal kapcsolatban, mint lehetséges résztvevő, de az idő múltával néhány híradástól eltekintve223 már folyamatosan arról tudósítottak, hogy személyének mennyire nincs hitele a Porta előtt.224 Thököly utoljára kisebb népszerűséget a hegyaljai felkeléssel kapcsolatban kapott, amikor is már annak kitörése előtt újra felvetették, hogy a nagyvezír tervezett hadjáratának során őt Erdély ellen küldik,225 majd a harci cselekmények megindulásával arról írtak, hogy a felkelők élére fog állni,226 és hogy a lázadók (itt újra csak rebellisek) a nevében kiáltványt bocsátottak ki.227 1700-ban a lap beszámolt arról, hogy Thökölyt, és azokat a magyarokat (már nem rebelliseket!), akik korábban az uralkodó ellen harcoltak, Vidin környékén telepítették le, számára pedig a nagyvezír jelentős területet adományozott.228 1701-ben arról írtak, hogy Thököly Vidin hercege lett,229 [valójában egy évvel később, 1702-ben 221 LG., 1686. május 13., október 7., 21., Nr. 2138; 2180; 2184. 1688-ban ezer emberével tartózkodott Vidinben, amit szintén említésre méltónak tartott a lap. LG., 1688. október 25., Nr. 2394. 222 így 1689 májusában még több 9000 főre tették erejét, ami a következő év márciusában már csak alig félezer emberről esik említés. LG., 1689. május 9., Nr. 2452., 1690. március 20., Nr. 2542. Hasonló eset zajlott le egy évvel később is, amikor 1690 őszén a kuruc vezér törökökből és magyarokból álló serege állítólag 30.000 főt tett ki, ami januárra, viszont már csupán néhány ezressé zsugorodott. LG., 1691. szeptember 17., Nr. 2698., 1692. január 18.,21, Nr. 2733, 2734. 223 LG., 1695 december 12., Nr. 3140. 224 LG., 1694 május 10., 24., Nr. 2974; 2977., 1696. június 29., Nr. 3197. 225 LG., 1697. április 5., Nr. 3277. 226 LG., 1697. július 15., Nr. 3306. 227 LG., 1697. július 26., szeptember 2., 6., Nr. 3309; 3320; 3321. 228 LG., 1700. október 3., november 7., Nr. 3642; 3652. 229 LG., 1701. május 8., Nr. 3704.
