Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Vincze Dániel: Rebellisek, elégedetlenek, magyarok. A Thököly-felkelés a London Gazette hasábjain IV/891
922 VINCZE DANIEL ról sok panasz hallatszik az ellenük bevezetett kemény eljárásokkal szemben.172 Szeptemberben az újság azt közölte, hogy „Magyarországgal kapcsolatban bizonyos elégedetlenségről beszélnek az emberek között a vallás dolgai miatt, de remélhető, hogy kormányzatunk (!) kiváló gondoskodásával a dolgok újból békében és csöndességben lesznek”.173 Októberben a Gazette közreadta a felkelők főbb követeléseinek pontjait is, amelyből kiemelte, hogy a bujdosók szerint harcuk fő oka a szabad vallásgyakorlat elnyomása.174 1674-ben a bécsi svéd követ Lipóthoz intézett, a magyar ügy megoldását sürgető javaslatait ismertette a lap, aminek lényege abban állt, hogy az uralkodó folytasson tárgyalásokat és garantálja a szabad vallásgyakorlatot, ily módon csendesítse le a felkavart országot.175 Mint azt egy 1678-as írás is megerősíti, a császár számára nem a közkegyelem vagy az elkobzott javak visszaadása jelentette a legnagyobb gondot, hanem a szabad vallásgyakorlat, amelynek elfogadásába a hozzá intézett kérések ellenére nem ment bele.176 Egy idő után azonban a kormányzat e téren tett visszaéléseiről nem, csupán a felkelők követeléseiről177 és a császárnak azokkal kapcsolatos lépéseiről tudósítanak, amely folyamat egészen az 1681-es soproni országgyűlésig tartott.178 Ennek ellenére, ha Bécsből nem is, de más úton mégiscsak eljutottak külföldre az udvar tevékenységének azon elemei, amelyeket talán, ha tehették volna, inkább titokban tartanak. 1675 májusában ugyanis Nápolyból adtak hírt az oda érkező magyarországi, 30-40 protestáns gályarab prédikátorról, akiket „azonnal gályákba raktak, hogy amíg csak élnek, ott maradjanak” - tudósítottak.179 Bécs nem tudta útját állni annak, hogy Anglia megismerje a Magyarországgal kapcsolatos vallásügyi híreket, mivel a Gazette-on kívül önálló nyomtatványokban több, e témával foglalkozó kiadvány is elhagyta a nyomdát az 1670-es években.180 Sok vallásügyi sérelmet meg sem említett a 172 LG., 1672. augusztus 1., Nr. 700. 173 LG., 1672. szeptember 16., Nr. 713. 174 LG., 1672. október 24., Nr. 724. 175 LG., 1675 február 1., Nr. 961. Ezen pontok egyébként nem sokkal később nyomtatásban is napvilágot láttak angol nyelven: [Bengt Gabrielsson] Oxenstierna-. The case of the persecuted and oppressed Protestants in some parts of Germany and Hungary laid open in a memorial, which was lately presented at Vienna to His Imperial Majesty, hy His Majesty the King of Sweden’s Ambassadour Extraordinary, the Count of Oxenstierna. London 1674/1675. 176 LG., 1678. május 9., Nr. 1302. 177 Mint pl. 1678-ban és 1679-ben, amikor a bujdosók és követeik a lap szerint több alkalommal is szorgalmazták a szabad vallásgyakorlatot és a vallásügyi helyzet rendezését. LG., 1678. november 4., Nr. 1353; LG., 1679. február 27., Nr. 1386. 178 így például arról, hogy a császár 1675-ben kiengedett több, vallási ügyek miatt bebörtönzött személyt. LG., 1675. április 12., Nr. 981. 179 LG., 1675. május 31., Nr. 995. 180 [Név nélkül]: A short memorial of the most grievous sufferings of the ministers of the Protestant churches in Hungary. By the instigation of the popish clergy there. And of the release of such of them as are yet alive, nineteen of them having died under the cruelties of their persecutors, and obtained the glorious crown of martyrdom. London 1676.; Leírása: Köpeczi B.: Magyarország a kereszténység ellensége i. m. 125.; [Név nélkül]: A brief narrative of the state of the Protestants in Hungary; and the sufferings and persecutions of the ministers of Christ for religion in that kingdom. With allowance. London 1677.; [Név nélkül]: A most horrid but true copy of a publick confession of faith, exactly translated out of the original language of the Roman Catholicks in Hungária. London 1679.
