Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Vincze Dániel: Rebellisek, elégedetlenek, magyarok. A Thököly-felkelés a London Gazette hasábjain IV/891
916 VTNCZE DÁNIEL let azok népneve, és nem politikai magatartása alapján nevezte volna meg, hiszen közel hasonló számban szerepel a két kifejezés az idegen erőkkel együtt harcoló kurucok erőire vonatkozólag. Az 1680-as évek végére azonban nem csupán a Thököly mellett álló felkelők jelentős része, hanem a velük szemben alkalmazott, negatív felhangú „rebellis” szó is szinte eltűnt,139 ám helye nem maradt betöltetlen, hanem új, eltérő elnevezések váltogatták egymást. A Magyarországon már az 1670-es évek elejétől a bujdosókkal kapcsolatosan elterjedt „kuruc” kifejezés140 volt az egyik ilyen, ami csak meglehetősen nagy késéssel tűnt fel a lapban, 1690-ben,141 142 és több előfordulására nem is sikerült rábukkannom. Ezen kívül említésre méltó még a „Thököly követői” (Teckely’s adherents,1112 vagy followers143), szóhasználat, de találkozhatunk egy helyen a „régi Thökölysta” (old Teckelite)144 * és a „Thököly hívei” (Teckeley’s Partizans) szókapcsolatokkal is.146 Az egyes kifejezések használatát vizsgálva jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a Gazette hasábjain alkalmazott módszer mennyiben hasonlít vagy különbözik a kortárs angliai lapokétól? Erre azon időintervallum vizsgálatával próbálok választ adni, ami amellett, hogy a kuruc mozgalom egyik legaktívabb szakaszát fedi le, egyben a legtöbb újonnan születő lappal is büszkélkedhet a korszakban: az 1679-1682 közti periódussal. Az 1679-ben kirobbant, és három éven át, 1682-ig tartó belpolitikai botrány, a pápista összeesküvés (Popish plot) és az annak következményeként a trónöröklés kérdése nyomán kialakult kizárási válság (Exclusion Crisis) hatására az angol olvasók figyelme az ország belső történései iránt nagymértékben megnőtt.146 A krízis miatt a kormányzat nem tudott gátat szabni a rohamosan megjelenő sajtótermékeknek, így 1679-ben már nem is újították meg az 1662-től érvényben lévő cenzúratörvényt. A tilalom feloldásának következtében a kérdéses időszakban kö-139 A rebellisek utolsó említésére Nagyvárad kapitulációs pontjainak közlésekor sikerült lelnem 1692-ben, amikor is az egyezmény egyik tétele kimondta, hogy a győztes erők nem lőhetik agyon a várban lévő rebelliseket. LG., 1692. június 20., Nr. 2777. 140 A név eredetére vonatkozólag 1: Nagy L„Nem jöttünk égi hadak útján...” i. m. 33-63. A felkelőkre használt első, ismert előfordulása 1671-ből származik: Vass Előd: Az egri pasák levelei az első kuruc mozgalmakról (1671-1683). Az egri vár híradója 19-20. (1986) 30-38. 141 LG., 1690. április 17., Nr. 2550. 142 LG., 1694. április 26., Nr. 2970. 143 LG., 1691. március 19., Nr. 2646. 144 LG., 1688. január 9., Nr. 2311. 148 LG., 1691. április 13., Nr. 2653. A „partisans” kifejezés ezen kívül jelent még portyázó katonákat is, de itt a szövegkörnyezet miatt inkább a „Thököly hívei” értelmezés a valószínűbb. Egyes magyar kifejezésekkel, mértékegységekkel azonban úgy tűnt, a Gazette nem tudott mit kezdeni, így gyakran a távolságok meghatározásakor többször is „Hungarian Miles”-1 adtak használtak, a jellegzetes végvártípus, a palánk-fogalmát pedig egy helyen meg is magyarázták: „Palank or Fort”-ként jellemezve azt. LG., 1693. augusztus 28., Nr. 2901. 146 A belpolitikai válság történetére nézve 1.: Borús György. A pápista összeesküvés és a kizárási válság Angliában, 1678-1681. Aetas 24. (2009: 3.sz.) 5-19.; Richard L. Greaves: Secrets of the Kingdom. British Radicals from the Popish Plot to the Revolution of 1688-89. Stanford 1992.; John, P. Kenyon.'. The Popish Plot. London 2000.; Tim Harris'. London Crowds in the Reign of Charles II: Propaganda and Politics from the Restoration until the Exclusion Crisis. Cambridge 1987.; O. W. Furley: The Whig Exclusionists: Pamphlet Literature in the Excluison Campaign, 1679-1681. Cambridge Historical Journal 13. (1957) 19-36.; Joseph, T. Huston-. Whig Use of Anti- Catholic Propaganda in the Popish Plot. The Michigan Academician 7. (1975.) 275-292.
