Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Vincze Dániel: Rebellisek, elégedetlenek, magyarok. A Thököly-felkelés a London Gazette hasábjain IV/891
zel félszáz cenzúrázatlan periodika látott napvilágot, jelentős részük viszont meglehetősen rövid életűnek bizonyult.147 Sok közülük már a második szám kiadását sem élte meg, a lapok túlnyomó többsége pedig néhány hétig vagy hónapig működött csupán. A tárgyalt időszak kiadványai túlnyomó részben hírlapok voltak, de helyet kaptak közöttük napi politikai vitatémákat és múltbéli történelmi eseményeket felvonultatok is. A hírközlő nyomtatványok azonban felépítésüket és tartalmukat tekintve már sokban különböztek attól a formától, amihez a Gazette olvasói szokhattak. A kormányzati felügyelet alatt álló lapban sokáig mellőzött, illetve alaposan megszűrt belföldi tudósítások idejét követően ugyanis a szigetország történései iránt érdeklődők az új sajtótermékekből már igényeik szerint elégíthették ki kíváncsiságukat. A Gazette olvasottsága ennek következtében — mint arról már korábban írtunk —jelentősen visszaesett, ám a külföldi értesülések beszerzése terén kialakult, továbbra is jól működő kapcsolatrendszere miatt a kontinensről és az Európán kívüli részekről érkező legtöbb ismeretet még ekkor is ő szolgáltatta. A gyorsan szaporodó versenytársak egy része csak angliai kötődésű, mások viszont bel-és külföldi híreket egyaránt közöltek. Mivel az új keletű lapok által megjelentetett értesülések meghatározó hányadát a belpolitikai történések tették ki, így az a sajátos helyzet állt elő, hogy a kormányzat felügyelete alatt álló sajtóorgánum túlsúlya a kurucok mozgalmára vonatkozó információk közzétételét illetőleg továbbra is megkérdőjelezhetetlen maradt. Mindezek ellenére a rendelkezésre álló kortárs újságokban található viszonylag kisszámú híradás vizsgálata több lehetőséget is hordoz magában. Első helyen talán arra a kérdésre célszerű választ adni, hogy a gomba módra szaporodó periodikák a Magyarországgal kapcsolatos híreiket vajon mely információforrásból merítették? Volt-e önálló kapcsolatrendszerük, vagy csupán a Gazette tudósításait vették volna át? A rendelkezésünkre álló források az előbbi feltevést látszanak alátámasztani.148 Arra az esetre, mikor pontos egyezésre találhatunk egy kortárs kiadvány és a Gazette hírei között, jó példa az Impartial Protestant Mercury Or Occurrences Foreign and Domestick című lap egyik cikke, amelyben Thököly 1681-ben Lipóthoz írott levelét és az arra adott császári választ közölték.149 Ugyanezen levél feltűnt a Gazette oldalain is, a két írás pedig csak formai eltéréseket mutat, tartalmit nem. Mivel azonban a kormányzati felügyelet alatt álló újság cikke később jelent meg, mint hírlaptársáé,150 így ez esetben egyértelműen látszik, hogy az híreit minden bizonnyal sa147 Ennek hatása már 1679-től fogva érződött, de igazán csak 1680-1681-ben tetőzött igazán, mikor az egy időben létező lapok száma megközelítette az 1640-es évek szintjét, az összes lap egy hónapra levetített megjelenési alkalmát tekintve pedig meg is haladta azt, 1641-1695 között a legkiemelkedőbb értéket érve így el. Carolyn Nelson - Matthew Seccombe: The Creation of the Periodical Press 1620-1695. In: Cambridge History of the Book in Britain. I-VI. Szerk. John Barnard - D. F. McKenzie. Cambridge 2002. IV 1557-1695. 534. 25.1-es ábra. 148 Ezen időszak lapjai értesüléseik túlnyomó részét a kontinentális sajtóból vették át, és csak kisebb hányadát szerezték be levelezőktől vagy utazóktól. James Runcieman Sutherland: The Restoration Newspaper and Its Developement. Cambridge 1986. 125-126. 149 Impartial Protestant Mercury Or Occurrences Foreign and Domestick, 1681. július 1. 150 LG., 1681. június 27., Nr. 1629. Bár az adott szám Június 27 - 30” keltezéssel látott napvilágot, ám a valós megjelenés ideje sokszor 1,5-2 héttel is meghaladhatta a névleges kiadásét. így volt ez ebben az esetben is, mivel a kérdéses számban egyaránt találhatunk Hágából és Brüsszelből július 4-én, valamint Párizsból július 5-én elküldött tudósításokat is. A THÖKÖLY-FELKELÉS A LONDON GAZETTE HASÁBJAIN 917
