Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Vincze Dániel: Rebellisek, elégedetlenek, magyarok. A Thököly-felkelés a London Gazette hasábjain IV/891
A THÖKÖLY-FELKELÉS A LONDON GAZETTE HASÁBJAIN 893 ok, pamfletek, újságok — térnyerésének köszönhetően a magyar vonatkozású események és az azokban domináló személyek közül néhányan már az általunk vizsgált időintervallumot megelőzően is ismertté váltak a csatornán túl. A 17. század elejétől fogva Magyarország mind gyakrabban vált ezen nyomdatermékek lapjainak szereplőjévé, aminek fő okaként kétségkívül a török — mint legjelentősebb konfliktusforrás — nevezhető meg. így tűnhetett fel az angol történetírásban Hunyadi János és Mátyás,8 a híradások között elsősorban a harmincéves háborúban betöltött szerepe nyomán Bethlen Gábor alakja,9 a róluk kapott információkat pedig kiegészítette a történeti és földrajzi összefoglalók, útleírások által nyújtott kép is.10 Magyarország a harci események okán az 1660-as évek elején újra a figyelem középpontjában került, ekkoriban szinte egyszerre látott napvilágot Zrínyi Miklós életrajza,11 továbbá a Nadalányi János és két szerzőtársa által 1663-ban, Amszterdamban kiadott magyar történet, a Florus Hungaricus,12 Ezt követően nem sokkal a bujdosók mozgalma, majd Thököly vívott ki nagy ismertséget magának, több, velük kapcsolatos röplap és pamflet kiadását is kiérdemelve a szigetországban. Ezeknek a sajtótermékeknek az Anglián kívüli értesülések közlésében játszott szerepe azonban ekkora már sokat vesztett korábbi értékéből, mivel megjelent egy új, megkérdőjelezhetetlen dominanciájú formátum a hírek piacán: a London Gazette. Egyeduralomra törve: a London Gazette A 17. századi Angliával kapcsolatosan elmondható, hogy a lakosság mindig akkor olvashatta a legtöbb és legkülönfélébb hírt és politikai tartalmú írást, amikor az államban éppen zavaros helyzet uralkodott. A nyomtatványok számára ugyanis az 1640-es évek jelentették az évszázad első nagy fellendülésének időszakát, ám ahogyan a hatalmi viszonyok stabilizálódni látszottak, az aktuálisan regnáló kormányzat első dolga volt, hogy a veszélyes, ellenőrizhetetlen hírpiacot lehetősége szerint megzabolázza. így történt ez Cromwell protektorátusának második felében (1655-1660)13 és II. Károly (1660-1685) uralmának 8 Gömöri György: Hunyadi János és Mátyás a 16-17. századi angol történetírásban. Studia litteraria 28. (1990) 91-98. 9 Vincze Dániel-. Bethlen Gábor és az első angol újságok. Fons 17. (2010: 2. sz.) 57-109.; Gömöri György. Bethlen Gábor a korabeli angol nyomtatványokban és szépirodalomban. Irodalomtörténeti Közlemények 98. (1994) 52-61.; Gál István-. Maksai Péter angol nyelvű Bethlen Gábor életrajza 1629-ből. Irodalomtörténeti Közlemények 80. (1976) 223-237.; Kropf Lajos: Bethlen Gabor in English Literature. The Hungarian Spectator 1. (1913: 7. sz.) 97-98.; Fest Sándor: Magyar vonatkozások Ben Jonson műveiben. Egyetemes Philologiai Közlöny 37. (1913) 206-208.; Uő: Lord Byron magyar Gáborja. Irodalomtörténet 2. (1913). 100-103. 10 Gömöri György: Angol-magyar kapcsolatok a XVT-XVII. században. Bp. 1988.; Uő: Az angolok magyarságképe a XVTI. század első felében. Filológiai Közlöny 26. (1980) 355-364.; [Név nélkül]: A legrégibb angol újság Bethlen Gáborról. Magyarország 20. (1913: 211. sz.) 5.; [Név nélkül]: A legrégibb angol újság magyar vonatkozásai. Vasárnapi Újság 60. (1913) 736. 11 Angol életrajz Zrínyi Miklósról. London, 1664. Szerk. Kovács Sándor Iván. Bp. 1987. 12 Gömöri György: A Florus Hungaricus angol kiadása 1663-ban. Erdélyi Múzeum 58. (1996) 161-164. 13 Joseph Frank: The beginnings of the English Newspaper, 1620-1660. Cambridge-Massachusetts 1961. 253-267.; H. R. Fox Bourne: English Newspapers. Chapters in the Journalism. I—II. New York 1966. I. 22-25.
