Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Dévavári Zoltán: Szembesülés, alkalmazkodás és térkeresés. A Magyar Párt Megalapítása a Délvidéken (1921-1922) I/83
A MAGYAR PÁRT MEGALAPÍTÁSA A DÉLVIDÉKEN (1921-1922) 85 ségi osztályokban meghatározták a diákok számát, bevezették a szerb nyelvet, a történelmen túl a földrajzot is államnyelven oktatták.1 3 Az erőteljes leépítések ellenére az 1921/22-es tanévre a Vajdaságban (vagyis a mai Bácska és a Bánság területén) még mindig 5 magyar gimnázium maradt (Becskerek, Újvidék, Zenta, Zombor, Szabadka) 39 tagozattal és 2040 diákkal. A már szerb, de magyar nyelven oktató kereskedelmi iskolákban 540-en tanultak. 11 magyar polgári iskola is működött ekkor: 43 osztályban 1864 diák magyar nyelven folytatta a tanulmányait. A 141 általános iskolában pedig 54420-an tanultak magyarul.1 4 1922. június 7-én miniszteri rendelet irányozta elő a középfokú oktatásban a magyarnak, mint anyanyelvnek a fokozatos leépítését, azzal az utasítással, hogy a következő tanévben a középiskoláknak csak az alsó négy osztályában lehet tanítási nyelv a magyar, negyedik osztálytól fölfelé az oktatás kizárólag államnyelven folyhat.1 5 Az oktatás terén a leghírhedtebb intézkedés az 1920 júniusában Svetozar Pribicevic1 6 miniszter által kidolgozott ún. névelemzési rendelet volt.1 7 Ennek értelmében a hatóságok döntötték el, hogy a gyerekek a szüleik neve alapján beírathatók-e a magyar, vagy a német osztályokba, vagy sem. Az adatok alapján arra lehet következtetni, hogy bár a rendelet már 1920 óta érvényben volt, azt a gyakorlatban 1922-ben kezdték el tömegesen alkalmazni. A „névvegyelemzés" néven elhíresült intézkedés a Bácsmegyei Napló napilap szerint a magyar anyanyelvű tanulóifjúság kétharmadát tiltotta ki az iskolákból, mert a rendelkezés szerint a vezetéknév volt az irányadó a nemzetiségi hovatartozás megállapításánál. Emiatt nem iratkozhatott magyar iskolába Nojcsek Béla, de Papp Árpád sem. Utóbbi azért nem, mert a „Papp" a hatóságok szerint vagy román, vagy szerb eredetű név. Ádám Feri pedig azért nem tanulhatott az anyanyelvén, mert a hatósági indoklás szerint valakinek nem lehet két utóneve, „ezt egyébként pedig a Biblia is tanúsítja."1 8 Azok sem érezhették magukat biztonságban, akik az ilyen szelekciók ellenére a felsőbb osztályokban továbbra is anyanyelvükön tanulhattak. A szabadkai főgimnáziumban, bár a közoktatási minisztérium nem rendelte el a megmaradt magyar tagozatok tanulóinak vallásuk alapján történő elkülönítését, a tanári kar rálicitált a miniszterre, s a megmaradt párhuzamos magyar osztályokat szétválasztva, azok egyik részébe csakis keresztény, a másikba pedig kizárólag zsidó vallású tanulókat osztottak be. Ennek következményeként hivatalosan is kétféle magyar tagozati rendszer jött létre: a magyar magyar és a zsidó magyar.19 13 Ljubodrag Dimic: Kulturna politika kraljevine Jugoslavije 1918-1941, III. Beograd, 1997. 63. 14 Ljubodrag Dimic: i. m. III. 64. 15 Bácsmegyei Napló, 1922. június 7. 16 Svetozar Pribicevic (Hrvatska Kostajnica, 1875. október 26 - Prága, 1936. szeptember 15.), Horvátországban született szerb politikus, a Demokrata Párt kiemelkedő személyisége. Az SzHSz állam megalakulásakor előbb a belügyminiszteri, majd az oktatási tárcát vezette. 17 A. Sajti Enikő: Impériumváltások, revízió, kisebbség... i. m. 127. 18 Bácsmegyei Napló, 1922. június 7. 19 Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember 19.
