Századok – 2013

TANULMÁNYOK - B. Kis Attila: Egy ismeretlen "angol" diplomata a nagyszombati tárgyalásokon IV/855

862 B. KIS ATTILA és azoknál oltalmat találni, ha Anglia és Belgium a legcsekélyebb védelmet sem tudja számukra nyújtani, és őket a pusztulástól megmenteni. Legyen szabad a nekem kül­dött levélből egy rövid részt Önnel megosztanom, [106v] és annak előzményeiről tájé­koztatnom. így szól: „Egyedül Istenben bízva minden reményünket a könyörületes Anna Királynő Őfelsége és a Hollandiai Rendek urainak testvéri pártfogásába vetjük, ami ha balul végződik számunkra, menedéket már csak a hitetleneknél kereshetünk, és már csak hozzájuk menekülhetünk, nehogy a szerencsénkkel együtt az életünk is odavesszen. Isten legyen hozzánk kegyes, és szabadítson meg a haláltól. Az örökkéva­ló Istenért imádkozzatok és virrasszatok érettünk... stb.” Ki legyen a levél szerzője, nem tudom, mivel senki nem írta alá, a kézírás pedig számomra teljesen ismeretlen. Ha igaz, hogy Paget urat Bécsbe küldik, alig kétlem, hogy Magyarország ügyei végre rendeződnek, mivel egy bizonyos nemes azt írta nekem Bécsből, hogy a császári udvar egyre inkább belátja, hogy Magyarországról és Erdélyből előre nem látható, váratlan veszélyek fenyegetik, és Angliát és Hollandiát sem akarják megsérteni. Márciusban Bruyninx levelet kapott a Staten Generaaltól (és az abban foglalt utasításnak megfelelően 16-án császári kihallgatáson vesz részt), hogy az udvart a rajnai és az olasz fronton való erőteljesebb részvételre és a magya­rokkal való kibékülésre sürgesse, nyíltan kifejezve, hogy a selmeci kudarcért a császári miniszterek a felelősek. A Marlborough által is támogatott rendkívüli követség fogadását azonban az audiencia során a császár elutasítja.18 A bécsi udvarra való nyomásgyakorlás érdekében Heinsius még a porosz királyt is jó­nak látná bevonni a minél tekintélyesebb közvetítő szolgálatba, ezt azonban az angolok nem támogatják.19 A helyzet tehát mind feszültebb a holland és az osztrák szövetséges között, és Franck 1705. március 10-i, Amszterdamban kelt levelében ezúttal is fellép Harley-nál a magyarok békevágyának kifejezése, és a bécsi ellenpárt áskálódásainak semlegesítése céljából. [ 107v] Nem egészen tudom ezért, mit mondhatnék Önnek a magyarokról és az erdé­lyiekről a helyzet tükrében, mivel az utóbbi napokban semmilyen levelet nem kap­tam, és azoknak a leveleknek, amelyeket némely barátom kapott Bécsből, hitelt adni nem merek. Merem ugyanakkor határozottan állítani, hogy a magyarok a Királynő Őfelségétől és Staten Generaal uraitól érkezendő követeket a legnagyobb reménység­gel várják; és hogy egy bizonyos, a császári nagyudvarhoz tartozó férfiúnak az egyik barátomhoz küldött levele azt állítja, hogy a papok mindent megtesznek, hogy a csá­szárt a saját oldalukon tartsák, másrészt áskálódnak a magyarokkal kötendő békét célzó tervek ellen, rettegvén, nehogy az életbe lépő béke megfossza őket attól, amit az utóbbi időkben harácsoltak, és amit szószegö módon maguknak kicsaltak, jelenleg fel­becsülhetetlen értékű rablott kincset birtokolván. A hollandok tehát márciusban diplomáciai offenzívába fogtak. Stepney március 28-án azt írja Tucker miniszterhelyettesnek, hogy „a hollandok leg­újabb leveleikben nyíltan megüzenték a császárnak, hogy a minisztereik hibá­sak abban, hogy nem mutattak nagyobb hajlandóságot a békekötés iránt, ami­kor Selmecen voltunk”.20 A hollandok álláspontjáról és Bruyninx jelentéseiről 18 Archívum Rákóczianum II/II 39, 45^46, 54. 19 Archívum Rákóczianum II/II 133. Daniel Ernst Jablonski levele Ráday Pálhoz, 1705. június 27. Ráday Pál iratai I-II. Szerk. Benda Kálmán - Esze Tamás - Maksay Ferenc - Pap László. Bp. 1955-1961. 1. k. 301-302. 20 Archívum Rákóczianum II/II 54.

Next

/
Oldalképek
Tartalom